Lapunk szerda reggel megjelent Privátbankár Európai Inflációs Körképében már előrevetítettük, hogy az egy évvel ezelőtti utolsó helyről nagyot léptünk előre. Bár az általunk nyilvánosan elérhető adatok alapján adott becslésünk Magyarországot az 1,6 százalékos februári harmonizált fogyasztóiár-indexével Olaszországgal holtversenyben a hatodik helyre tette a 27 EU-tagország rangsorában, a szerda délelőtt az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt hivatalos számok alapján eggyel hátrébb végeztünk.
Más kérdés, hogy ez a hetedik hely is figyelemre méltó. Még úgy is, hogy tudjuk, ebbe az árrésstop is belejátszott, a Magyar Nemzeti Bank és a hazai makrogazdasági elemzők konszenzusa alapján mintegy 1,5 százalékpontos mínusszal.
A harmonizált fogyasztóiár-index annyiban tér el az átalános inflációs mutatótól, hogy azzal az egységes módszertan alapján számított mutatóval mérik és hasonlítják össze az EU tagállamainak inflációját. Azt mutatja meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik harmonizáltnak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így az adatok összehasonlíthatók egymással és az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
És akkor lássuk az Eurostat adatai alapján aktualizált rangsort:
Erősödött a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben pénteken estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
