A jegybank mai döntése a megelőző két hónapban látott 50 bázispontos vágáshoz képest kisebb mértékű volt. Ennek azonban elsősorban a pénzpiaci hangulat romlása volt az oka – írta kommentárjában a kamatdöntés után Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának igazgatója.

Májusban a várakozásuknak megfelelően 4 százalékot tett ki az egy évre visszatekintő infláció, ami azonban elmaradt a piaci konszenzustól, így az infláció még az MNB inflációs célsávjában maradt. Azonban az elmúlt napokban ismét erőteljesebbé váló forintgyengülés, valamint a Fed várható kamatcsökkentésének eltolódása miatt az MNB óvatosabb vált. A kamatvárakozások eközben továbbra is jelenlegi alapkamat szintje alatt találhatóak: a határidős kamatláb-megállapodások a június elején jellemző 6,3 százalék körüli szintről 6,1 százalék környékére jöttek le, ami jelzi, hogy lehet mérsékelt tere a kamat további csökkentésére az idei második félévben

„Az év második felére megmaradó, kismértékű mozgástér ellenére felfelé mutató kockázatot látunk az év végi, 6,25 százalékos alapkamat-előrejelzésünkben” – jegyzi meg a szakértő.

A mai döntést követő sajtótájékoztató után egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel, azaz nem várható, hogy a következő egy-két ülésen további kamatcsökkentésről döntsön a Monetáris Tanács. Eközben továbbra is úgy látják, hogy 2025-ben is folytatódhat a kamatcsökkentés idehaza, amit a várhatóan csökkenő dollárkamatok is támogathatnak.

Az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelentett meglepetést a piaci szereplők számára, ugyanakkor a korábbinál kisebb mértékű kamatvágás nyomán az EUR/HUF kurzus 396,70-ről két lépésben 394,30-ig süllyedt.

A mai ülésen egyetlen opciót vizsgáltak, a 25 bázispontos kamatcsökkentést egyhangúan támogatták.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás alelnök a döntést követő sajtótájékoztatón (amely a Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjasaink tiszteletére kibocsátott emlékérmék miatt megrendezett esemény miatt a szokásosnál egy órával később, 16.00-kor kezdődött) elmondta, a hazai alapkamat a félév végére kommunikált 6,75-7,00 százalékos sáv felső szélét elérte. Az alelnök szerint erősek a külső környezetben a kockázatok, amik szűkítik a mozgásteret a második félévben a feltörekvő gazdaságokban. Virág Barnabás egyértelművé tette, hogy új szakasz nyílik a monetáris politikában.

Az előretekintő iránymutatás megváltozott: a Monetáris Tanács az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását figyelembe véve körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről hónapról hónapra. A dezinfláción és az árstabilitás fenntartható elérésén van hangsúly, de kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása is. Az elmúlt hetekben romlott a befektetői hangulat, Európában is megemelkedett a volatilitás az európai parlamenti választások után. A Fed és az EKB közötti várható divergencia óvatos monetáris politikát indokolnak. Az amerikai kamatkondíciók elhúzódóan magasak lehetnek, ami csökkenti a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét.

Az infláció bázishatások és piaci szolgáltatások árazása miatt emelkedett májusban, ugyanakkor az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megállt és az év végére 5,0 százalék közeli szintre emelkedik, ami a jegybanki toleranciasávon kívül van. Az inflációs várakozások csökkenése is elhúzódó folyamat, ami ugyancsak óvatosságot indokol. Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében alakulhat. A nominális bérdinamika lassul, de a reálbérek 7 százalékkal vagy azt meghaladó ütemben bővülhetnek.

MNB friss prognózisa: javuló inflációs kilátások, változatlan növekedési előrejelzés

Az idei inflációs kilátások az MNB márciusi prognózisához képest 0,5 százalékponttal javultak. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban idén 3,0–4,5 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat. A hazai GDP 2024-ben várhatóan 2,0-3,0 százalékkal, 2025-ben 3,5–4,5 százalékal, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül, a növekedési prognózisok nem változtak a márciusi prognózishoz képest. 2024-ben főként a belső kereslet erősödése támogatja a hazai GDP fokozatos bővülését. Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete újabb csúcsot ért el, a folyó fizetési mérleg aktívuma a következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet, 2024-ben elérheti a GDP 2 százalék-át Virág Barnabás szerint. A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,5–5,0 százalék között alakulhat, majd 2025-ben 3,5–4,5 százalék, 2026-ban pedig 2,8–3,8 százalék között lehet.

A részletes előrejelzést a csütörtökön publikálandó Inflációs Jelentésben teheti közzé az MNB.