Varga Mihály aggasztó kijelentéseket tett a gazdaságról

Egyre későbbre teszi a 3 százalékos inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az infláció 2027-re érheti el fenntartható módon a 3 százalékos jegybanki célt – mondta Varga Mihály, az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Ez is volt az oka annak, hogy a júniusi kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot.

A jegybankelnök kitért a nemzetközi környezet változékonyságára. A közel-keleti konfliktus kiéleződése hatással van az energiaárakra. A globális növekedési kilátások romlottak, de Európában fiskális stimulusok vannak, amelyek segíthetnek ellensúlyozni a negatív kilátásokat. A lakossági fogyasztás élénk, az árkorlátozások rövid távon mérséklik az inflációt. Újságírói kérdésre válaszolva Varga elmondta: az árstopok (illetve jelen esetben az árrésstop – a szerk.) kivezetésénél mindig azt a forgatókönyvet veszik figyelembe, amit a kormány hivatalosan kommunikál, de a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentés foglalkozik ezzel a témával is. 

Az MNB arra számít, hogy a gazdaság élénkülni fog a következő félévben, de így is csupán 0,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak 2025-re.

Jövőre 2,8, 2027-ben 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol a jegybank. Az inflációs várakozás az idén 4,7 százalék, míg jövőre 3,7, 2027-ben pedig 3 százalékos áremelkedéssel kalkulálnak. 

A nemzetközi kockázatok nagyok, a VIX-index (más néven félelemindex – a szerk.) magas, ez részben a vámbejelentéseknek, részben a geopolitikai eseményeknek köszönhető. Különösen az energiahordozók ára emelkedett, ami Magyarországra is jelentős hatással van, hiszen behozatalra szorulunk ezekből a termékekből. Kedd reggel persze változás volt, a tűzszünet hírére a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 70 dollár alá süllyedt. 

Felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kilátások

A magyarországi inflációra mindenesetre az energiaárak alakulása komoly befolyással van. A vámokkal kapcsolatos bejelentések negatív hatással lehetnek a globális növekedésre itt Magyarországon is. Ezt az európai költségvetési kiadások növelése részben ellensúlyozhatja. Az uniós és németországi élénkítések növelhetik a GDP-t, de a legjelentősebb mértékben ennek hatása csak 2028-2030 között mutatkozhat meg. 

Magyarországon növekvő és csökkenő negyedévek voltak, a fogyasztás meghaladta az uniós átlagot, a kivitelt az európai piacok határozták meg, az elmaradt beruházások negatív hatással vannak a gazdaságra. A munkaerőpiac feszessége csökkent, a bérdinamika is mérséklődött. A folyó fizetési mérleg többlete jelentős, és ez fenn is marad, a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúly közelében volt, és úgy is maradhat.

továbbra is stabil, óvatos monetáris politikára van szükség. 

A GDP a jegybank előrejelzései szerint a második negyedévben stagnálhat, ezután nőhet, de összesen csak 0,8 százalékos GDP-növekedéssel számol az MNB. A lakossági fogyasztás élénkülhet, az ipari termelésben viszont csak jövőre várható fordulat. Varga hangsúlyozta: szigorú monetáris kondíciókra van szükség, hogy az inflációs célt elérjék. Az inflációs kilátásoknál felfelé, a növekedéssel kapcsolatban lefelé mutató kockázatokat lát a jegybank. Emiatt óvatos és türelmes megközelítés indokolt, a pozitív reálkamat fenntartása is kiemelt cél.