Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa júliusi ülésén az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A július 23-i ülésen a tanács az alapkamatot 6,75 százalékra csökkentette, ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,75 százalékra, míg felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,75 százalékra mérséklődött.
A jegyzőkönyv szerint a globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak.
A júliusi kamatdöntés alkalmával a monetáris tanács két döntési opciót tárgyalt: a 25 bázispontos kamatcsökkentés, illetve a változatlan kamatkondíciók lehetőségét. A csökkentést a döntéshozók véleménye szerint az országkockázati megítélés javulása, a Fed részéről az év végéig várt kamatcsökkentés mértékének növekedése, valamint az elemzői várakozásoknál kedvezőbb hazai inflációs adat indokolta. A monetáris tanács helyzetértékelése alapján az inflációs kilátások továbbra is összhangban állnak a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével.
A magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós aktívuma, a kormányzati hiánycsökkentő intézkedések és a körültekintő monetáris politika az országkockázati megítélés javulásának irányába hatnak. Ugyanakkor a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.
A tanács értékelése alapján az európai konjunktúra továbbra is visszafogott, és a bizalmi indikátorok is kedvezőtlen képet mutatnak. Több tanácstag kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború, az általánosan feszült geopolitikai helyzet és az európai ipar negatív kilátásai jelentős kockázatot jelentenek a magyar exportpiacok keresletének alakulására. Egyes döntéshozók jelezték, hogy a szolgáltató szektor magas inflációja általános jelenség, ami lassítja a globális dezinflációt.
A tanács egyetértett abban, hogy az év hátralévő részében a hazai konjunktúrában kulcselem lesz a háztartások élénkülő fogyasztása. A külső egyensúly szempontjából több tanácstag kedvező fejleményként értékelte a folyó fizetési mérleg jelentős január-májusi aktívumát. Emellett több döntéshozó úgy értékelte, hogy a költségvetési hiánycélok elérését támogató hiánycsökkentő intézkedések az országkockázati megítélés javulásának irányába hatnak.
A tanácson belül egyetértés volt arról, hogy a szigorú monetáris politika legfontosabb sarokpontjai nem változtak. Ennek megfelelően a tanácstagok a következő időszakban is kiemelt figyelemmel követnek minden olyan tényezőt, ami a hazai inflációs kilátásokra hatással van, az ország kockázati megítélését, a régión belüli relatív pozícióját, valamint a nemzetközi kockázati és monetáris politikai környezet alakulását.
(MTI)
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
