A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot – jelentette be Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón, erről bővebben a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt. Indoklása szerint „a jegybank helyzetértékelése alapján az infláció a következő hónapokban várhatóan a toleranciasáv felső széle körül alakul”. A döntéshozók továbbra is óvatos és türelmes megközelítést alkalmaznak, céljuk a szigorú monetáris kondíciók fenntartása és a pénzügyi stabilitás megőrzése, beleértve a pozitív reálkamat fenntartását is.

Az energia- és nyersanyagárak mérsékelten emelkedtek, de még mindig vámmentes szinten mozognak. A vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok ugyanakkor inflációs kockázatot jelentenek. Emellett a nagy jegybankok szigorodó kamatpályája is korlátokat szabhat az MNB mozgásterének.

A gazdasági teljesítmény is nyomást gyakorol a döntésekre: a GDP az első negyedévben stagnált, szezonálisan kiigazítva 0,4 százalékos visszaesés történt. A beruházásokat továbbra is fékezik a vállalatokat terhelő költségek. Bár a reálbérek emelkednek, és a fogyasztás is erősödik, a munkaerőpiac feszessége csökkent, a versenyszféra kereslete 2016-os szintre esett vissza.

Áprilisban az infláció 4,2 százalékos volt, ezzel meghaladta a toleranciasávot. Pozitív fejlemény, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitív maradt, és a pénzügyi piacokon is javult a hangulat. A régió azonban továbbra is érzékeny a globális változásokra.

Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály hangsúlyozta: „a jegybank szerint az árstabilitás fenntartásával lehet fenntartható gazdasági növekedést és hosszú távú egyensúlyt elérni”. A második negyedéves gazdasági adatokat alaposan elemzik majd, mivel az elmúlt 12 negyedévből hétben csökkent a GDP.

A piaci szereplők sem számítanak közeli lazításra. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint „szeptember lehet az első izgalmasabb döntés, amikor napirendre kerülhet egy esetleges csökkentés”. Az Erste Bank és a Gránit Bank elemzői eltérően ítélik meg a további kamatpályát, de az árrésstop fenntartása várhatóan szintén befolyásolja majd az év hátralévő részében a jegybank mozgásterét.

Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály hangsúlyozta: „a jegybank szerint az árstabilitás fenntartásával lehet fenntartható gazdasági növekedést és hosszú távú egyensúlyt elérni”. A második negyedéves gazdasági adatokat alaposan elemzik majd, mivel az elmúlt 12 negyedévből hétben csökkent a GDP.

A piaci szereplők sem számítanak közeli lazításra. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint „szeptember lehet az első izgalmasabb döntés, amikor napirendre kerülhet egy esetleges csökkentés”, de az év végéig legfeljebb egy-két kamatmérséklésre lát esélyt, amely 6-6,25 százalékos alapkamatot eredményezhet decemberre. Az Erste Bank elemzői is hasonló forgatókönyvvel számolnak, míg Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza úgy véli, idén nem lesz kamatvágás. Szerinte az árrésstop fennmaradása felfelé húzza az inflációt, és csak 2026-ban nyílhat szűk mozgástér a kamatcsökkentésre.