Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, március 25-i kamatdöntő ülésen a testület egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását, amely megfelelt az elemzői várakozásoknak. Varga Mihály, aki március óta tölti be a jegybankelnöki posztot, a döntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, és a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat. Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.
Ahogyan korábban a szintén a Klasszis Médiához tartozó Elemzői konszenzusban is bemutattuk, az MNB számára a kamatcsökkentés lehetősége alapvetően több feltétel teljesülésétől függ. A vámpolitikai megegyezések, valamint a nagy jegybankok kamatcsökkentése teremthetné meg azt a nemzetközi környezetet, amely mellett a Monetáris Tanács megkezdheti a saját lazítását. Alapesetben ugyanakkor – amennyiben a hazai inflációs folyamatok a várakozásoknak megfelelően alakulnak – a kamatcsökkentés legkorábban „a nyár végén vagy szeptemberben” történhet meg.
Az elemzők szerint a Monetáris Tanács üzenetei alapján a döntéshozók kivárnak, és további adatokra várnak, mielőtt változtatnának a kamatkondíciókon.
Az ING Bank elemzői úgy látják, hogy a kamatcsökkentési ciklus megindítása előtt az MNB még további bizonyítékokat vár a globális környezet javulására. Az Erste Bank elemzői szintén arra számítanak, hogy a Monetáris Tanács legkorábban a nyár végén vagy ősszel kezdhet enyhítésbe, ha az inflációs adatok ezt lehetővé teszik.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkeit ide kattintva olvashatják. >>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
