A múlt hét második felének eséseit korrigálták az amerikai részvényindexek a hét első napján, az S&P 500 index 1,08, a Dow Jones 0,32, a Nasdaq Composite 1,58 százalékkal került feljebb a pénteki záróértékénél.
A kedden elsőként kinyitott ázsiai tőzsdék közül a sanghaji indexe 1,65, a hongkongié pedig 0,94 százalékot veszített az előző nap végi értékéből. A tokiói Nikkei gyakorlatilag stagnált, a 0,01 százalékos mínusza alig szemmel látható.
Európa a kezdeti feltűnő kontrasz után a déli 12 órához közeledve már egységesen zöldben pompázott. A legjobban, közel 1 százalékkal a frankfurti DAX index ment fel, a párizsi CAC 40 0,09, a londoni FTSE 0,02 százalékkal emelkedett.
Idehaza a BUX, ha enyhébb mértékben, 0,21 százalékkal is, de a pozitívumban lévő börzeindexek táborát gyarapította, ami egyúttal a hétfői után újabb csúcsdöntést eredményezett. A négy blue chip közül csak a Magyar Telekom állt bukóban (-0,74 százalék), vele szemben a Richter 0,2, a Mol 0,37, az OTP Bank 0,42 százalékos pluszban virított.
A bankpapírok drágulásához az is hozzájárult, hogy tovább vette magát az OTP, a hétfői kereskedésben 20 ezer darab részvényt vásárolt a hitelintézet, a kedd délelőtti 18 825 forintos tőzsdei árnál alacsonyabb, 18 737 forintos átlagáron.
A Mol-részvényeket pedig az tarthatta a „víz” felett, hogy a Trigon Dom Maklerski 3 180 forintos célárfolyammal és tartás ajánlással kezdte követni őket.
Tartja az elmúlt hetekben megszokott viszonylagos jó formáját a forint. hivatalos fizetőeszközünk euróval szembeni árfolyama ugyanis a 390-es szint körül ingadozik. Kérdés, ott is marad-e, vagy elmozdul valamelyik irányba délután 2 órát követően, vagyis miután ismertté válik az MNB monetáris tanácsának kamatdöntése. Az elemzői konszenzus 25 bázispontos vágást jelez előre, amely, ha megvalósul, akkor a hazai jegybanki irányadó ráta benézne a 7 százalék alá, 6,75 százalék lenne. Ilyen alacsony szintre több mint két éve, 2022. június vége óta nem volt példa, Matolcsy Györgyék a meglóduló infláció megfékezése érdekében akkor emeltek egy masszívabbat az alapkamaton, 5,9-ről 7,75 százalékra.
Az energiapiacot eltérő folyamatok jellemzik. Míg az olaj drágul – az észak-amerikai WTI 0,26 százalékkal, hordónként 78,6 dollárra, az északi-tengeri Brent 0,28 százalékkal, 82,6 dollárra –, addig a nemzetközi gázügyletek elszámolásánál irányadó TTF-típus jegyzése a rotterdami árutőzsdén 1,11 százalékkal, 31,5 dollár alá csökkent.
Pedig nem kedveztek az olajáraknak az elmúlt időszakban kiadott elemzések. A Morgan Stanley elemzői ugyanis úgy látják, hogy az idei negyedik negyedévben már meglehet a kereslet-kínálati egyensúly az olajpiacokon, jövőre pedig már kínálati többlet is lehet. Az elemzőháznál így már csak 75-80 dollár közötti Brent árfolyammal számolnak 2025-re – osztotta meg a K&H Értékpapír.
Ellentétesen mozogtak a nemesfémek is. Az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,52 százalékkal fel, 2400 dollár fölé ugrott, ezzel szemben az ezüsté 0,45 százalékkal le, 29 dollár közelébe szánkázott le.
A piac az USA-dollárkamatok alakulására figyel – mutatott rá az Erste Market. Szerinte a fogyasztói kiadások alakulása lesz a meghatározó, az Egyesült Államokban pénteken jelenik meg a személyi kiadások árindexe, a várakozás 2,6 százalékos év/év alapú növekedés. A kamatok mellett fontos tényező a kínai fizikaiarany-kereslet alakulása is, ami a hírek szerint júniusban kétharmadára esett az előző hónaphoz képest. Ez némileg alacsonyabb aktivitást és érdeklődést tükröz. Az aranyra a geopolitika is hathat, a novemberben esedékes amerikai választás lehet még komoly ármozgató tényező a következő hónapokban.
A kriptópiacon a Bitcoin volt az ügyeletes rossz, a maga 1,4 százalék körüli zuhanásával, ami 67 ezer dollárt felülről súroló árfolyamot eredményezett, a jó szerepét pedig az 1,05 százalékkal, 3500 fölé dráguló Ether töltötte be.
Érdekesebb tőzsdei céghírek
A tőzsdeárfolyamokat befolyásolni képes céges hírek közül kiemelendő, hogy ellátási zavarok keletkeztek a Porschénél, miután a német autógyár egyik fontos európai beszállítójának üzeme árvízkárokat szenvedett – számolt be az Erste Market. Emiatt a Porsche alumíniumhiánnyal küzd, ami hátráltatja a termelését. Néhány hetes ellátási nehézségre számítanak, ami akár átmeneti leállást is eredményezhet. Mindezek hatására a menedzsment az idei árbevételi várakozását a korábbi 40-42 milliárd euróról 39-40 milliárdra rontotta, emellett az operatív marzsot is csökkentette, a korábbi 15-17 százalék helyett 14-15 százalékot várnak az idei évre.
Folytatódik a CrowdStrike vesszőfutása, a múlt pénteki 11 százalékos árfolyamesést követően tegnap további 13,5 százalékot zuhant a részvény. A K&H Értékpapír elemzése szerint a pénteki hibás szoftverfrissítést követő informatikai kimaradások további hatással lehetnek a társaságra, így akár új szerződések megkötése is nehezebb lehet, valamint az esetleges jogi következményekkel is számolni kell. A céget követő elemzők reagáltak is a pénteki eseményekre, több célárvágás is érkezett, ezzel a konszenzus 400-ról 386 dollárra csökkent. Ugyan több elemző is tartásra rontotta a korábbi vételi ajánlását, egyelőre az elemzők többsége még mindig vételre javasolja a papírt.
Közben egyébként a kibervédelmi szektor többi szereplője inkább oldalazással kezdte a hetet, kiemelkedő viszont a SentinelOne részvénye, ami az egész ügy legnagyobb nyertese lehet a JP Morgan elemzője szerint.
Visszautasította a Google felvásárlási ajánlatát a Wiz kiberbiztonsági startup. A 23 milliárd dolláros üzlet az Alphabet legnagyobb felvásárlása lett volna, azonban Assaf Rappaport, a Wiz vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat mostantól a korábban tervezett tőzsdei bevezetésre összpontosít, és célja, hogy elérje az évi 1 milliárd dolláros visszatérő bevételt – írja az Equilor Befektetési Zrt. kedd reggeli hírlevelében. A Reuters a hónap elején adta hírül, hogy az Alphabet előrehaladott tárgyalásokat folytat a Wiz megvásárlásáról nagyjából 23 milliárd dollárért, ami közel kétszerese annak, amit a Wiz májusban bejelentett, amikor 1 milliárd dollárt gyűjtött egy zártkörű finanszírozási körben, 12 milliárd dolláros értékelés mellett. A Wiz lett volna az Alphabet második nagy akvizíciója a kiberbiztonsági területen, a Mandiant 2022-es 5,4 milliárd dolláros felvásárlása óta.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Itt vannak a leendő parlamenti bizottsági elnökök és az Országgyűlés alelnök-jelöltjei. 
