Az elmúlt napokban az iráni válság átrajzolta a lehetséges forgatókönyveket a makrogazdasággal kapcsolatban – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője. A magyarországi gazdasági növekedés az idén magasabb lehet a tavalyinál, mivel a háztartási szektorba sok extra pénz érkezik, ami a fogyasztás 5 százalékos fogyasztásbővülését eredményezheti. A GDP az idén az előrejelzés szerint 2 százalék fölött nőhet, de a közel-keleti helyzet miatt ebben lehetnek kockázatok. A közel-keleti kockázatok 0,3-0,6 százalékpontos csökkenést is eredményezhetnek.
Az export fontos lába a GDP-nek, ezen a téren javult a helyzet, az építőipar is lendületet vehet az Otthon Start program miatt induló építkezéseknek köszönhetően. A lakosság is optimista a jelenlegi helyzetével kapcsolatban, ami élénkítheti a fogyasztást. A német ipari kereslet is kilábalni látszik, több mint kétéves csúcson van az ipari megrendelések volumenváltozása. A németországi hangulatindexek is javultak, ami szintén biztató jel.
A kamatcsökkentés bizonytalanná vált
A munkaerőpiaci helyzet romlott, a foglalkoztatottak száma csökkent az elmúlt hónapokban, és már a munkanélküliségi ráta is növekszik – mondta Balog-Béki Márta szenior elemző. A gyenge konjunktúrának és demográfiai tényezőknek is szerepe van ebben, csökken a munkaképes korú népesség száma. A vállalatok költségei a magasabb energiaárak miatt növekedhetnek, a szállítási láncok is elakadhatnak, de ezek a hatások nem hoznak érdemi változást a magyar munkaerőpiacon.
A Fed és az EKB kamatcsökkentésével kapcsolatos várakozások mérséklődtek, sőt az eurozónában már kamatemeléssel is kalkulálnak, mivel az inflációs várakozások növekedtek. Magyarországon kedvező inflációs folyamatok indultak el már tavaly év végén, az MBH szakértői optimisták a magyarországi inflációval kapcsolatban az első félévben, de az üzemanyagárak emelkedése és a forint árfolyamának gyengülése viszont növelheti az áremelkedést. Kockázatot jelent az inflációra nézve az árstopok esetleges kivezetése is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is dilemmába kerülhet, az infláció alapján lehetne kamatot vágni, de a közel-keleti helyzet ezt felülírhatja. A szomszédos országokhoz mérten nem magas már az infláció, de a piaci kamatvárakozások magasak, és az elmúlt két-három napban megugrottak. Korábban márciusban is kamatcsökkentést vártak az MBH szakértői, ez most már nem biztos, hogy meg fog történni – mondta Árokszállási Zoltán.
Megbecsülni sem lehet a közel-keleti válság hatását
A kőolaj és a gáz ára megugrott az elmúlt napokban, a forint árfolyama is megszenvedte ezt. A forintgyengülés oka nem feltétlenül gazdasági okokra vezethető vissza, inkább geopolitikai tényezők miatt következett be. A geopolitikai kockázati index a 2003-as amerikai iraki invázió óta nem volt olyan magas, mint most. A kőolaj és a gáz ára ugyan megugrott, de 2022 nyarán ennél súlyosabb volt a helyzet. Az áremelkedés GDP-re és inflációra gyakorolt hatását egyelőre jelenleg nem lehet megbecsülni – mondta Árokszállási Zoltán.
A költségvetés elsődleges egyenlege a régióban a legjobbak között van, ha a kamatfizetést is figyelembe veszik, akkor persze rosszabb a helyzet, hiszen magasak a kamatterhek.
A Barátság kőolajvezeték leállítása is nehéz helyzetet teremt, hiszen az az olaj olcsóbb, de Horvátországon keresztül is tud jelentős mennyiségű kőolajat importálni Magyarország. Ennek a hatása az árakra kisebb lehet viszont, mint a közel-keleti válságé.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 3184,25 pontos, 2,64 százalékos emelkedéssel, 123 872,29 ponton zárt szerdán. 
