„A kormány a belgazdaságra képes hatni, a fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések eredményeképpen 2025-ben 5 százalékkal bővült a fogyasztás, ami 2 százalékponttal húzta fel a GDP teljesítményét. (…) A kormány így képes volt arra, hogy a háború és a gyenge német gazdaság negatív hatásait ellensúlyozza” – védekezett közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután a Központi Statisztikai Hivatal közlése nyomán kiderült, a magyar gazdaság teljesítménye 2025 utolsó negyedévében is csak 0,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszaki volument, míg az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye csupán 0,2 százalékkal bővült.
Az eredmény letaglózó volt, alulmúlta még a pesszimista várakozásokat is.
„Nézem a várható, 2025-ben esedékes gazdasági növekedési adatokat, azoknak a belső bontását, ugye, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint. Az év végén, a harmadik-negyedik negyedévben 3,6-3,9, majdnem 4 százalék körüli növekedés lesz már, és megyünk fölfele 2026-ra. Tehát jó a perspektíva, dolgoznia kell a kormánynak, nem külföldre mutogatni, nem az ukránokról beszélni, nem a szankciókról, azzal majd együtt élünk, ha elég erősek leszünk hozzá, akkor meg is akasztjuk, és kitöröljük a szankciós rendszert az európai gazdaságpolitikából” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2024. január 24-én a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfői jóslat tehát nem vált be, a kormányzati kristálygömbből kiolvasott számtól több mint 3 százalékponttal elmaradt.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A gazdaság IV. negyedévi teljesítményét elemzői értékelések alapján laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor ebben a cikkben mutatta be.
Takaréklángon
Cikkünk írásáig 22 uniós tagállam szolgáltatott adatot az Eurostatnak 2025. IV. negyedévről, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg és Málta adatai még nem ismertek. A többi 22 állam zöme az előző negyedévhez képest szerény bővülést ért el, az uniós átlag 0,1 százalékponttal magasabb, mint a magyar, a közösség gazdasága 0,3 százalékkal növekedett.
Az élen Litvánia zárt 1,7 százalékos plusszal, majd Ciprus következik 1,4 százalékkal, a dobogó harmadik fokára Lengyelország állhatott fel kereken 1 százalékos növekedéssel.
Másik két V4-es tagtársunk közül Csehország egy 0,5 százalékos növekedést tudhat magáénak, míg Szlovákia a magyarral azonos, 0,2 százalékos pluszt írhat be magának.
Az írek ezúttal 0,6 százalékos mínuszban zárták a negyedévet, míg a súlyos költségvetési konszolidáción áteső román gazdaság 1,9 százalékkal zuhant, ezzel messze-messze a legrosszabb teljesítményt nyújtotta. Az utolérni vágyott Ausztria gazdasága hozzánk hasonlóan 0,2 százalékkal bővült.
A nagyok közül a németek ezúttal 0,3 százalékos pluszban zártak, míg a franciák is a magyarral azonos, 0,2 százalékos bővülést tudhatják magukénak.
Szégyenpír
Ha 2024 utolsó negyedévéhez viszonyítjuk az adatokat, akkor igencsak leszeghetjük a fejünket, ugyanis a huszonkét, adatot szolgáltatott tagállam közül csupán a tizenkilencedik helyen szerénykedünk. A magyar 0,5 százalékos növekedés jelentősen elmarad az Európai Unió 1,5 százalékos pluszától.
A sereghajtó éves összevetésben is Románia 1,6 százalékos recesszióval, rajtuk kívül még a finnek estek vissza, igaz, épphogy: északi nyelvrokonaink 0,1 százalékos mínuszt könyvelhettek el. A magyar 0,5 százaléktól alig marad el a német növekedés, akik 0,4 százalékos pluszt termeltek az előző év utolsó negyedévében.
Az élen az írek végeztek 6,7 százalékos konjunktúrával, Ciprus 4,5 százalékos bővülést tudott felmutatni, és itt is a lengyel gazdaság a bronzérmes plusz 3,6 százalékkal. Másik két V4-es társunk közül a szlovákok egy szerény 0,8 százalékos bővülést tudnak felmutatni, míg a csehek plusz 2,4 százaléka megsüvegelendő.
Az osztrákok növekedése egy picit haladja meg a magyart: a „sógorok” 0,7 százalékkal bővültek.
A nagyok közül a németek plusz 0,4 százalékát már említettük, a franciák pedig 1,1 százalékkal növelték gazdasági teljesítményüket egy év alatt.
Varga Mihály lesz a megoldóember?
Az Mfor negyed évvel ezelőtti előrejelzése a magyar gazdaság stagnálásközeli teljesítményéről – sajnos – bevált. Úgy véljük, az év első két hónapjában a fiskális lazítás miatt továbbra is a fogyasztás lesz a hazai gazdaság hajtóereje annak ellenére, hogy beruházásvezéreltnek kellene lennie.
Jó hír viszont, hogy a régiós jegybankok monetáris lazítása megnyitotta a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank előtt is a kamatvágásra, amit a jegybank kedden meg is lépett.
Így márciusban már talán a beruházások volumene is felfelé indul el, ami ösztönzőleg hat a gazdaságra. Ám szerintünk ennek az első negyedévben még nem lesz átütő hatása. Azonban, ha a jegybank tovább lazít (akár márciusban is), az a második negyedévben beindíthatja a magyar növekedést.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
