A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa meglépte azt, amire 2024 szeptembere óta nem volt példa. Elsősorban az elmúlt hónapok kedvező inflációs adatai és a hetek óta 380 forint környékén stabilizálódott euró/forintárfolyam hatására a testület 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ami így 6,25 százalékra süllyedt. A kamatfolyosó két széle is ugyanekkora mértékben módosult: az egynapos jegybanki betét kamata 5,25 százalékra, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,25 százalékra került.
A monetáris lazítás irányába mutatott már az is, hogy a Monetáris Tanács a január 13-i ülésén 8 százalékról 6 százalékra csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. A hitelintézetekre márciustól vonatkoznak majd az új kondíciók.
Laptársunk, az Mfor Elemzői Konszenzusa szerint a hazai makrogazdasági elemzők nagy többsége számított a 25 bázispontos kamatcsökkentésre. Ez elsősorban a januárban 2,1 százalékra csökkenő inflációval, és a jegybank által is különösen figyelt alacsonyabb év eleji átárazásokkal (ami negyedakkora volt, mint egy éve ilyenkor) magyarázható. A fogyasztóiár-index februárban akár még tovább mérséklődhetett.
Az elemzők a pénzpiaci stabilitást is kiemelték. Szerintük egy 25 bázispontos vágás semleges lenne a forint szempontjából. A magyar kamatszint még mindig érdemben meghaladja a régiós átlagot, a carry trade (ami két deviza közötti kamatkülönbözetből profitál) fenn tudja tartani az árfolyamot. Arról, hogy miként reagált a forint a jegybank döntésére, itt olvashatnak:
Azok az elemzők, akik ezúttal is kamattartásra számítottak, elsősorban úgy indokoltak, hogy az MNB csak a februári inflációs adat és a friss, márciusi Inflációs Jelentés tudatában kezdheti el a monetáris lazítási ciklust.
Varga Mihály jegybankelnök 15 órától sajtótájékoztatót tart a kamatdöntés hátteréről.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
