Az amerikai elnök, Donald Trump szinte naponta bejelent valami csodálatos sikert az Iránnal folytatott háborúban, de valójában egyelőre nagyon nem látszik a vége. Iránnak van mersze folyton visszalőni, és némelyik találata igen fájdalmas volt. A Hormuzi-szoros változatlanul zárva, az amerikaiak pedig békekötésről beszélnek ugyan, de közben csapatösszevonásokat hajtanak végre a térségben.
A hírekben általában az olajárat szokták emlegetni, mint a háború eszkalációjának és deeszkalációjának lázmérőjét. Ám az európaiak számára legalább olyan fontos a földgáz tőzsdei árfolyama is. Hiszen az orosz gázról való leválás jegyében kontinensünk nagyobb LNG-, azaz cseppfolyósított gázmennyiséget próbált az utóbbi években beszerezni a Közel-Keletről, és főleg az Egyesült Államokból.
Most az USA-tól függ Európa
Európa ugyan megszabadult az orosz gázfüggőségtől az utóbbi években, de ezzel párhuzamosan az amerikai LNG-től vált függővé, ami újfajta politikai kiszolgáltatottságot eredményezett. Washington nyíltan használja az „LNG-fegyvert” gazdasági nyomásgyakorlásra – az energiaellátás egyre inkább a kereskedelmi kapcsolatokban való engedelmesség és a politikai igazodás feltételévé válik. Az EU vezetése ezt a problémát továbbra is alábecsüli – írta az Oilprice.com szakértője.
A globális gázpiacot súlyos helyzetbe hozta a Hormuzi-szoros lezárása és a katari Ras Laffan központ elleni támadások, amelyek 12-13 millió tonna/év LNG-kapacitást érintenek. Más szűk keresztmetszetek további 5-10 százaléknyi tényleges kínálatot vesznek ki a rendszerből. Eközben az európai gáztárolók a szezonális igényekhez képest alacsony szinten állnak, így az egyes politikusok által hangoztatott „puffer”, tartalék valójában nem létezik. Egy akár részleges amerikai szállítás-visszafogás vagy átárazás is azonnali válságot okozhat kontinensünkön – írja a szerző.
(Magyarország, amely jelenleg még döntően orosz vezetékről kapja a gázt /Török Áramlat/, eközben fokozatosan építi ki az LNG-alapú diverzifikációt a Nyugat felé is. A cikk logikája szerint tehát egy kettős kitettség alakul ki nála, az egyszerre politikailag sérülékeny Oroszország szállításai és a potenciálisan feltételekhez köthető amerikai-nyugati LNG irányába.)
A gáz jobban drágult
Nagy problémát jelent, hogy a kőolajjal összehasonlítva a földgáz szállítási útvonalai rugalmatlanok. Csak kevés kikötőben tudnak cseppfolyósított gázt fogadni, kevés kikötőből tudnak ilyen szállítmányokat útnak indítani. A partnerek általában jó előre leszerződnek a szállítandó gázról, amelyet természetesen nem lehet bármilyen hajóra sem betárazni. Így hiába döntene hirtelen úgy valaki, hogy máshonnét szerzi be a cseppfolyósított földgázt, erősen korlátozottak a lehetőségei.
De mennyivel is emelkedett pontosan az európai földgáz és kőolaj ára a háború következtében? Ez nagyban függ attól, hogy pontosan melyik nap hány óra, hány percet tekintünk kiindulásnak. Például más-más eredményt kapunk, ha a támadás előtti pénteken délben, vagy pénteken este, illetve az európai vagy az amerikai tőzsdezáráshoz viszonyítunk. De a legtöbb összehasonlításban az európai földgáz ára nagyobb mértékben nőtt, mint a Brent típusú északi-tengeri kőolajé.
Nem lesz egyhamar vége a háborúnak?
Az amerikai, „Henry Hub” gáznak is nevezett árupiaci kontraktus ára viszont a legtöbb időtávon stagnált vagy még esett is a háború előtti időszakhoz képest. Bár az USA sok gázt exportál Európába, a gázpiaca így is túlnyomó részben belföldre termel, csővezetékeken keresztül látja el a fogyasztókat. Így csak korlátozottan integrálódott a globális LNG-piaccal.
Az európai gázpiac egyébként kifejezetten pesszimistának tűnik a háborúval kapcsolatban, mintha nem bízna abban, hogy a konfliktus hamar megoldódik. A különböző hónapokra szóló kontraktusok (határidős árfolyamok) ugyanis egészen sokáig, a 2027. januári lejáratig 53 euró körül mozogtak szerda este. Csak a 2027 közepi határidőknél bukott be az árfolyam 40 dollár alá is.
A Brent típusú, tehát északi tengeri olaj piaca valamivel optimistábbnak tűnik, ha nem is sokkal. A májusi határidő e sorok írásakor 103 dolláron, a júniusi pedig 98 dollár körül állt. Az idei októberi azonban már 85 dollár alatt forgott, a novemberi pedig 81,60-at ért.
Gázbefektetés, mint életbiztosítás?
A háborús helyzet – meg az elnöki porhintés – néha szinte óráról órára változik, az árfolyamok is fel-alá csapkodnak, szakszóval hatalmas a volatilitás az energiahordozók piacán, miközben a részvénypiacok is eléggé zaklatottak. Mit tehet egy ilyen bizonytalan és veszélyes helyzetben az átlagos kisbefektető?
A háborúnak sokféle következménye lehet: az infláció megugrása, recesszió, az üzemanyagárak elszállása, a fűtésszámlák meglódulása, az élelmiszerárak is alaposan felmehetnek. Akár el is veszítheti valaki az állását mindezek – vagy pedig az AI – következtében. Az ilyen jellegű károk kivédésére, egyfajta fedezeti (kockázatcsökkentő) üzletként is hasznosnak tűnik földgázzal kapcsolatos vállalatok részvényeiben kitettséget szerezni. Tehát valami olyan befektetést vásárolni, amelynek a sikerét növeli, ha magas marad a gáz (vagy a kőolaj) ára.
Hogyan fektessünk földgázba?
De hogyan is lehet a földgázra befektetést alapozni, főleg ami az európai piacot illeti? Nehezen. Jogszabályi korlátozások miatt igazi földgáz-ETF-ek nincsenek az EU-ban, de eközben különböző származékos és strukturált termékek (certifikátok, warrantok, opciók, határidős ügyletek, CFD-k) garmadájával lehet a gázárat követni. Ezek általában erősen kockázatosak, és hatalmas a volatilitásuk.
Valamivel alacsonyabb kockázatúnak látszik az egyetlen ETF-szerű termék, a WisdomTree European Natural Gas ETC (TTFW, Londonban és Frankfurtban), amely a holland ICE Dutch TTF gázárjegyzést követi. Amint az ábrán látszik, viszonylag jól, a háború kitörése óta még kissé felül is teljesítette a földgázárat.
Gázrészvények állami mellékízzel
Olyan nagy, európai, tőzsdén forgó cég, amely árbevétele és profitja túlnyomó részben, például 80-90 százalékban is kifejezetten a földgázhoz kötődne (kitermelés, szállítás, LNG), kevés van. Egyrészt ugyanis a nagy európai energetikai konszernek, mint az
- Equinor,
- OMV,
- Eni,
- TotalEnergies,
- Repsol
vegyes olaj-gázportfóliót építettek ki. Másrészt pedig a TSO-k (átviteli rendszerirányítók) és a gáztárolók erősen szabályozottak, miután a legtöbb országban a gázellátás biztonsága vagy a gázár politikai kérdés is. Ezért több ilyen részvény „kvázi kötvényjellegű”, nem igazán tisztán földgázpapír, a profit korlátozott.
Majdnem tiszta tétek
Olyan tőzsdei részvénytársaságok, amelyek árbevételének és profitjának nagyobb része mégis a gázüzletágból származik, a Perplexity Pro gyűjtése szerint:
- Snam – SRG.MI – Olaszország
- Enagás – ENG.MC – Spanyolország
- Fluxys Belgium – FLUX.BR – Belgium
- Equinor – EQNR.OL – Norvégia
- OMV – OMV.VI – Ausztria
- Italgas – IG.MI – Olaszország
- Naturgy – NTGY.MC – Spanyolország
Nincs gázrészvény-ETF
Léteznek ugyan olyan európai részvény-ETF-ek, amelyekkel gázkitettséget lehet szerezni, de egyik sem tisztán a földgázszegmensre fókuszál. Ehelyett tágabb palettájú „olaj & földgáz”, vagy „energiaszektor” ETF-ek, ahol a gáz csak egy részét adja az üzletnek. Így a gázkitettség ezekben az ETF-ekben mindig hígított, aminek vannak hátrányai és előnyei is (alacsonyabb kockázat, kiegyensúlyozottabb áralakulás). Pár ilyen európai olaj- és gázrészvény-ETF:
- iShares MSCI Europe Energy Sector UCITS ETF (ESIE)
- iShares STOXX Europe 600 Oil & Gas UCITS ETF (EXH1)
- Invesco STOXX Europe 600 Optimised Oil & Gas UCITS ETF (SC0V)
- Amundi STOXX Europe 600 Energy ESG Screened (LOGS)
Az USA-ban nem várható ugrás
Az Egyesült Államokban a közeljövőben sem várható nagy gázárugrás. Az iráni konfliktustól függetlenül erős maradt a gázkitermelés, a tárolók szintje az ötéves átlag körül áll. Az országban erősen befolyásolja a gázárakat az időjárás, télen a fűtési igény, nyáron pedig a légkondicionálás energiafelvétele. Most a hőmérsékleti pálya is enyhe márciust jelzett, ami visszahúzta a keresletet. Így a befektetők a háború kapcsán kialakult rövid felpattanások után inkább profitrealizálásba (eladásokba) kezdtek a piacon.
Ha azonban az európai földgáz hosszú távon is nagyon drága marad, az amerikai export pedig növekszik, ez valamelyest a tengeren túli ország piacát is felélénkítheti és felfelé húzhatja az ottani gázárakat, ha nem is óriási mértékben. A szakirodalomban ezt a pár, az amerikai földgázra szakosodott, tőzsdén kereskedett értékpapírt (ETC-t) említik, amelyek európai tőzsdéken is elérhetők:
- WisdomTree Natural Gas (OD7L)
- BNP Paribas Henry Hub Erdgas (BNQ9)
- RICI Enhanced Erdgas (BNQE vagy B4NH)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Niylatkoztak az ivóvízellátásról. 
