Ennyi volt. Pedro Sánchez mai sajtótájékoztatóján.  EPA/CHEMA MOYA

Feloszlatta a parlamentet és előrehozott választásokat írt ki Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök péntek délelőtt. A választásoknak már az időpontja is megvan: a spanyolok április 28-án járulhatnak majd az urnákhoz.

A kormányfő azért kényszerült erre a döntésre, mert szerdán a spanyol parlament leszavazta a kormány idei költségvetési javaslatát. Ennek hátterében nem szakmai, hanem elsősorban politikai okok álltak.

Kihátráltak a katalánok

A katalán függetlenségi pártok (az Európai Katalán Demokrata Párt és a Katalán Köztársasági Baloldal) ugyanis csak akkor szavazták volna meg a költségvetést, ha a parlamentben kisebbségben lévő kormány beleegyezik a katalán önrendelkezési népszavazás megrendezésébe. Erre a kabinet nem volt hajlandó.

"A kormány nem akarta elfogadni az elfogadhatatlant a költségvetési támogatásért cserébe"

- közölte María Jesús Montero spanyol pénzügyminiszter.

Katalónia volt a téma

A parlamenti vita során az ellenzék előrehozott választásokat követelt, és épp azért ostorozta a kormányt, mert az szerinte túl engedékeny politikát folytat Katalónia ügyében. Pablo Casado, a konzervatív Néppárt elnöke egyenesen azzal vádolta meg a kabinetet, hogy lepaktált a katalán nacionalistákkal.

Utóbbiak viszont úgy vélik, hogy a spanyol jobboldal megfélemlítette a kormányt, és ezért szakadtak meg a tárgyalásaik. A szociáldemokrata pártnak a 350 fős parlamentben mindössze 84 képviselője volt, ezért a baszk és a katalán nacionalisták támogatására szorult.

Spanyolországban eddig mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy a parlament leszavazta a kormány költségvetési javaslatát. Emiatt 1996 márciusában is előrehozott választásokat rendeztek.

Három választás négy év alatt

Mindez azt jelenti, hogy kevesebb mint négy év alatt harmadszor tartanak majd választásokat a dél-európai országban. Az elmúlt két alkalommal, 2015-ben és 2016-ban a Mariano Rajoy vezette Néppárt kapta a legtöbb szavazatot, kormánya azonban tavaly belebukott egy korrupciós botrányba. Ezután vette át az ország irányítását a szociáldemokrata Sánchez-kormány.

Közvélemény-kutatások szerint az áprilisi választásokon egyetlen párt sem szerez majd abszolút többséget, de a konzervatív pártok és a szélsőjobb Vox várhatóan jól fognak szerepelni.

Harminc év börtön fenyeget

A katalánok ellenkezését alighanem fokozta, hogy a héten indult a függetlenségpárti katalán politikusok pere, akik súlyos börtönbüntetést kaphatnak a 2017 őszi függetlenségi mozgalomban játszott szerepük miatt.

Lénárt András Spanyolország-szakertő a privátbankár.hu-nak azt mondta: a lázadás és a zendülés a két fő vád. Az előbbi a súlyosabb, mert erőszak alkalmazását vagy az arra való felbujtást  is magában foglalja, és akár 30 évre is ítélhetik a vádlottakat. A katalán-spanyol konfliktus hátteréről készült interjúnkat itt olvashatják.