Hirdetés
Hirdetés

Lehet-e független Katalónia? Lázadás, foci és harminc év börtön

Wéber Balázs, 2019. február 15., 06:10

Katalónia kiválása Spanyolországból gyakorlatilag kizárt, mivel azt egyetlen spanyol politikai erő és a nemzetközi közösség sem fogadná el – mondta el a privátbankár.hu-nak Dr. Lénárt András. A Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa a katalán vezetőket fenyegető börtönbüntetésről, a történelmi előzményekről, a baszk példáról, a lehetséges kiutakról és az FC Barcelonáról is beszélt annak apropóján, hogy Spanyolországban a héten kezdődött a függetlenségpárti katalán politikusok pere.

 Thousands of people attend a march in support of imprisoned Catalan leaders in Barcelona, Catalonia, north eastern Spain, 01 February 2019. All nine Catalan pro-independence suspects were moved to Madrid earlier in the day to attend their trial beginning on 12 February. EPA/ENRIC FONTCUBERTA
Tüntetés Barcelonában a bebörtönzött katalán vezetők mellett 2019. február elsején. EPA/ENRIC FONTCUBERTA

-  Összesen 12 katalán politikust állítanak bíróság elé, mert 2017 őszén részt vettek a spanyol állam által törvénytelennek ítélt függetlenségi mozgalomban, majd a függetlenség kikiáltásában. A vádpontok között szerepel lázadás, civil engedetlenség és közpénzekkel való visszaélés. A vezetők, akik többsége előzetesen már több mint tíz hónapot töltött rács mögött, akár 25 év börtönt is kaphatnak sajtóhírek szerint. Mennyire valószínű, hogy valóban ilyen súlyos büntetést szabnak ki rájuk?

- A lázadás és a zendülés a két fő vád. Az előbbi a súlyosabb, mert erőszak alkalmazását vagy az arra való felbujtást  is magában foglalja, és akár 30 évet is kaphatnak érte a vádlottak. A zendülés maximum 15 évvel jár.

Hirdetés

Bár az illegálisnak nyilvánított referendum és a tüntetések idején számos atrocitás történt, az nem egyértelmű, hogy ki volt a kezdeményező. Emiatt jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy inkább a zendülés vádja állja meg a helyét.

Bár a bíróság politikailag független, de hatalmas a politikai és társadalmi nyomás, hogy ne maradjon büntetlenül a vádlottak tette. A jobboldal és a szélsőjobb legtöbb politikusa és szavazói a lázadás vádját tartanák indokoltnak, a baloldal valószínűleg megelégedne a zendüléssel.

A jelenlegi baloldali kormány elleni fő szemrehányás, hogy túl gyenge kézzel bánik a katalán independentistákkal. Ezt a kormány igyekszik cáfolni, ezért a napokban mégsem tárgyalt velük. Emiatt a katalán pártok szerdán nem szavazták meg a költségvetést, így a madridi kormány gyakorlatilag megbukott. (Pedro Sánchez spanyol kormányfő pénteken jelenti be, hogy kiír-e előrehozott választásokat - a szerk.)

Catalan former regional Labor Minister Dolor Bassa, former Speaker of the Catalan regional Parliament Carme Forcadell and the President of Omnium Cultural, Jordi Cuixart, attend, as defendants, the so-called 'process' trial against 12 Catalan pro-independence politicians involved in the illegal referendum held back in 2017, at the Supreme Court in Madrid, Spain, 12 February 2019. The trial against the Catalan politicians involved in the illegal pro-independence referendum kicks off in the Spanish capital with nine of the pro-independence leaders being accused of rebellion and embezzlement for their role in the Catalan illegal independence referendum back in 2017, while the other three face disobedience charges. More than 500 people have been called to testify, some of them former members of the Spanish Government such as former Prime Minister Mariano Rajoy. EPA/EMILIO NARANJO
Katalán függetlenségpárti vezetők a vádlottak padján a spanyol legfelsőbb bíróságon Madridban: Dolor Bassa, Carme Forcadell és Jordi Cuixart EPA/EMILIO NARANJO

- Mikor volt példa Spanyolországban utoljára arra, hogy politikusok ilyen súlyos büntetést kaptak?

- 1981. február 23-án zajlott a spanyol demokrácia leghírhedtebb puccskísérlete, amelyet Antonio Tejero alezredes vezényelt le. Ez végül a király ellenállásán elbukott. Tejerót lázadás vádjával 30 évre ítélték, 1993-ban szabadult. A lázadásban részt vevő katonák közül is többeket elítéltek, de ők kevesebb büntetést kaptak.

Érdekesség, hogy 2012-ben az akkor 80 éves Tejero feljelentette zendülés vádjával az akkori katalán elnököt, Artur Mast, mert szerinte előkészíti Katalónia elszakadását, és ezzel veszélyezteti Spanyolország egységét. Most úgy tűnik, mintha megjósolta volna a történteket. 

- A kérdés ugyanakkor a katalánokat is megosztja: a 2017 decemberi regionális választáson például körülbelül ugyanannyian szavaztak a függetlenségpárti erőkre, mint az azt ellenzőkre. Mi áll ennek a hátterében?

- A jelenlegi felmérések szerint már egy picit többen vannak a függetlenséget ellenzők, de nem túl nagy a különbség a két tábor között. Több katalán ismerősöm van, akik nem lennének függetlenségpártiak, de a madridi kormány erőszakosnak vélt fellépése mégis abba a táborba sodorta őket. Számukra az önrendelkezés igénye, a katalán nemzettudat, a történelmi okok és a vélt gazdasági előnyök mindent felülírnak.

A másik oldal szerint Katalónia Spanyolország nélkül bukásra van ítélve, a tőke kimenekül (ez már most is látványosan zajlik). Ők csak Spanyolországon belül tudják elképzelni a jövőjüket.

A két csoport képtelen meggyőzni egymást, sokszor családon belül is kiéleződtek az ellentétek. 2017 óta mindkét oldalban munkál egyfajta „csakazértis” hozzáállás: azt remélik, hogy a másik engedni fog. Ennek azonban egyelőre nincs semmi jele.

- Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, saját parlamentje és kormánya van, a spanyol mellett a katalán is hivatalos nyelv. Mit szeretnének ezen felül – miért akarnak függetlenedni?

Lénárt András
Dr. Lénárt András

- Ez rendkívül komplex kérdés. Történelmi, kulturális, gazdasági és jogi megközelítéseket egyaránt figyelembe kell venni. A katalán kulturális újjászületés kezdetétől, a 19. század végétől a 20. századi viszontagságokon és a Franco-diktatúrán át a demokrácia autonómia-rendszeréig számos ok merül fel.

A katalánok jelentős autonómiát élveznek Spanyolországban, relatív önállóságuk nagyobb, mint más spanyol autonóm közösségeké – kivéve Baszkföldet. Ugyanakkor mivel Spanyolország GDP-jének húsz százalékát Katalónia termeli ki, a központi kormány pedig jóval kevesebbet juttat nekik vissza – ami a 2008-as válság óta egyre inkább érzékelhető –, a nézeteltérések évről évre mélyültek.

Hasonló jelentőségű azonban a történelmi szempont: az évszázadokon átívelő események, valamint a 20. századi traumák felerősítették a függetlenségi törekvéseket. (Erről részletesebben a Rubicon történelmi folyóirat 2017/11. számában olvashatnak.)

- 2017 őszén készítettem egy interjút egy függetlenségpárti katalán EP-képviselővel, Jordi Soléval, aki azt mondta: főleg azért akarnak elszakadni, mert úgy gondolják, hogy Katalónia egy nemzet, és mint minden nemzetnek, nekik is joguk van független államot létrehozni. Ez mennyiben jogos álláspont?

- Ez az egyik alapvető vita a függetlenséget támogatók és ellenzők között: valóban önálló nemzet-e a katalán? A pro-independentisták szerint igen: álláspontjukat a 18. század eleji eseményekre kívánják visszavezetni, mert ekkor veszítették el korábbi függetlenségüket. A másik oldal szerint ez nem igaz, akkor sem voltak függetlenek, hiszen mindig az Ibériai-félsziget egyik királyságához, Aragóniához tartoztak.

Az önmagukat a katalán nemzet alkotóinak tartók politikai, földrajzi és kulturális katalanizmusra hivatkoznak (közös nyelv, kultúra, ugyanakkor tág földrajzi értelmezés), de ennek minden egyes elemét készen állnak megcáfolni a spanyol történészek.

Emiatt tehát nem az a vita tárgya, hogy mihez van joga a katalán nemzetnek, hanem az, hogy beszélhetünk-e egyáltalán nemzetről? Ebben sincs közös nevező.

- Baszkföldön a 20. század második felében - a katalánnal ellentétben - erőszakos függetlenségi mozgalom volt. Ez azonban mára elhalt, az elszakadás kérdése lekerült a napirendről. Ott miért sikerült a kiegyezés?

Több mint egy klub
A Barça legalább olyan fontos szimbólumává vált Katalóniának, mint a Sagrada Família. 1899-ben alapította tizenkét üzletember a svájci Hans Gamper kezdeményezésére, az 1910-es évektől már sorra nyerték a spanyol és nemzetközi bajnokságokat. Az FC Barcelona kezdetben csak futballklubként működött, később további sportágaknak – például a kézilabdának – is teret adott. A történelem és a politika mindig közvetlenül beleszólt az életükbe. A polgárháború során a klub akkori elnökét kivégezték a felkelő csapatok, mert tagja volt az ERC katalán függetlenségi pártnak. A Franco-diktatúra, ahogyan a nemzetiségek kapcsán minden téren, úgy a sportban is igyekezett felszámolni mindent, ami valamilyen helyi sajátosságot mutatott. Átnevezték a klubot, államilag nevezték ki annak elnökét, megváltoztatták a címerét, próbálták „katalántalanítani” a sportcsapatait. Kisebb visszaesés után az ötvenes évek hozták el az aranykort a futballklub számára: ekkor jelent meg a csapatban Kubala László, majd Kocsis Sándor és Czibor Zoltán is. Az egyesület tagsága közel 40 ezer fősre duzzadt, sorra nyerték a bajnokságokat, és megépült a legendás Camp Nou stadion. Az FC Barcelonát nem sikerült megfosztani katalán karakterétől, éppen ellenkezőleg: a diktatúra évtizedei alatt az ellenállás egyik fő szimbólumává vált az ország határain belül és azokon túl is. A tagság létszáma egyre növekedett, a nagy visszhangot kiváltó átigazolások is egyre gyakoribbak lettek. A klub a diktatúra és a demokrácia idején is az egyik legkiemelkedőbb futballcsapatnak számított, a nagy riválissal, a Real Madriddal folytatott mérkőzései ma is valódi nemzeti eseményt jelentenek egész Spanyolországban. A katalánok számára az FC Barcelona továbbra is identitásuk egyik alapkövének számít, létezésük szimbóluma. Ahogyan a szlogenjük szól: „Més que un club”, azaz több, mint egy klub.

Forrás: Dr. Lénárt András/Rubicon

- Baszkföld relatív önállósága ma a legnagyobb az összes autonóm közösség közül. Sikerült olyan engedményeket szerezniük, amelyek a baszkok többségét (kivéve a legradikálisabbakat) kielégítik. Az ETA baszk szeparatista szervezet társadalmi támogatottsága csökkent, ezért tűzszünetekre és fegyverletételre kényszerült. A madridi kormány által kibővített autonómia megteremtette azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a békés egymás mellett élést.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet örökre rendeződött. Baszkföldön – és alkalmanként más autonóm közösségekben is – gyakran felmerül az igény, hogy a központi kormány további hatásköröket ruházzon át rájuk. Ezek néha teljesülnek, néha nem. De egyik sem olyan radikális követelés, mint amit manapság Katalóniában látunk.

- Az EU Spanyolország belügyének tekinti a katalán kérdést, és a spanyol állam pártjára állt. A függetlenségpárti katalánok szerint viszont az EU belügyéről van szó. Miért kezeli Brüsszel ilyen hidegen ezt a témát, és miért nem próbál legalább közvetíteni?

- 2017 végén és 2018 elején egyes brüsszeli politikusok felvetették, hogy közvetítői szerepet lássanak el, de mindkét oldal kinyilvánította, hogy nincs miről tárgyalni. Érzékeny téma ez azért is, mert Európában több országban is élnek olyan csoportok, nemzetiségek, amelyek a katalán példát a saját ügyük igazolására is felhasználhatnák.

Az EU ebben a kérdésben nem tud hatékonyan fellépni, nincsenek ehhez eszközei, mert a katalán kérdés valóban egy szuverén ország belügye. Nem történt olyan cselekmény, amely felvetné a drasztikus nemzetközi beavatkozás szükségességét. Úgy vélik, hogy a spanyol alkotmány keretein belül megoldható a kérdés.

- Ezzel a függetlenségpárti katalánok valószínűleg vitatkoznának. Az mindenesetre tény, hogy a spanyol alkotmány értelmében önhatalmúlag nem függetlenedhetnek. A történelem folyamán ugyanakkor aligha volt olyan elszakadási folyamat, amely nem sértette az ellenérdekelt állam törvényeit. Most mi lehet a megoldás erre az ellentmondásra?

- Már lassan másfél éve patthelyzet áll fenn, nincs jele annak, hogy megoldódjon a probléma. Sem az éppen megbukott, valószínűleg hamarosan új választást kiíró szocialista kormány, sem más párt nem hajlandó tárgyalni olyan kérdésben, amely akár csak utalna a függetlenségre.

Egy lehetséges kompromisszum az lehetne, ha mindkét oldal engedne egy keveset: a kormány tovább tágítaná az autonómiát, a katalán kormány pedig lemondana a függetlenségről. Egy másik lehetőség, hogy kivárják, amíg a katalánok – néhány év alatt – megunják ezt az állapotot, és a katalán kormányzatot olyan összetételben szavazzák meg, hogy többségbe kerülnek a függetlenséget ellenzők.

Az egyoldalú függetlenség kikiáltását a központi kormány semmilyen szín alatt nem fogadná el – ezt jelzi a most zajló bírósági szakasz –, és a nemzetközi közösség sem ismerné el a független Katalóniát.

- Tehát még jó ideig lesz Real Madrid – FC Barcelona derbi a La Ligában?

- Nagy valószínűséggel igen, mivel nincs realitása a katalán függetlenségnek. És ha valamilyen csoda folytán mégis bekövetkezne, némi törvénymódosítással megoldható lenne, hogy a spanyol ligában játsszon az FC Barcelona, Andorra esetében ez most is így van. De még egyszer hangsúlyozom: a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a független Katalónia létrejötte szinte kizárt.

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ismét több száz diák kapott hasznos útravalót a pénzügyek világába

Ismét több száz diák kapott hasznos útravalót a pénzügyek világába

Újabb négy helyszínen folytatódott a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Diákfórum sorozata a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával, ahol a résztvevők több fontos témával is megismerkedhettek. Családi költségvetés, befektetések, a jövő fizetési módszerei - ma már nem kérdés, hogy ezekkel a diákoknak is érdemes foglalkoznia.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?