|
| Carme Forcadell. Forrás: Facebook |
Carme Forcadell 2017 őszén még a katalán parlament elnöke volt, az elmúlt csaknem egy évet azonban börtönben töltötte. Először egy madridi fegyintézetbe vitték, majd tavaly nyáron az új, balközép spanyol kormány engedélyezte, hogy átszállítsák egy katalán börtönbe, a Mas d’Enricbe.
Bezártság és üvegfal
A katalán függetlenségpárti politikus egy tíz négyzetméteres cellában él, és napi 15 órát van egyedül.
„Minden nap nehéz, mert tudod, hogy ártatlan vagy, de azt nem tudod, hogy hány nap és éjjel leszel még bezárva. Nagyon hiányzik a családom, a szeretteim. (...) Amikor meglátogatnak, látom a szenvedést a szemükben”
- mondta a BBC-nek még tavaly.
A börtönben 30 nőt és 700 férfit tartanak fogva, akiket nyolc elektronikus ajtó választ el a külvilágtól. Amikor a napokban a Financial Times (FT) újságírója interjút készített a politikussal, egy üvegfal volt közöttük.
„A legnehezebb az idős édesanyámnak, aki nem ért az egészből semmit.”
Lázadással vádolják
Forcadell és tizenegy további katalán politikus pere február első felében kezdődik majd Madridban a spanyol legfelsőbb bíróságon. Azért kell bíróság elé állniuk, mert aktív szerepet játszottak a spanyol állam által alkotmányellenesnek tartott katalán függetlenségi mozgalomban 2017 őszén.
Az ellenük felhozott vádak között szerepel lázadás, civil engedetlenség és közpénzekkel való visszaélés. Ha bűnösnek találják őket, akár 25 évig tartó börtönbüntetést is kaphatnak.
Hat másik függetlenségpárti politikus Barcelonában áll bíróság elé enyhébb vádakkal, hét további katalán vezető – köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök – pedig külföldre menekült a felelősségre vonás elől.
Mi történt Katalóniában?
Katalónia 2017 októberében rendezett – Madrid szerint alkotmányellenes – népszavazást a Spanyolországtól való elszakadásról, amelyen több mint kilencven százalék voksolt a függetlenségre. (Igaz, az egységpártiak bojkottja miatt a választási részvétel csupán 43 százalék volt.) A katalán parlament október végén gyakorlatilag kikiáltotta a régió függetlenségét, amit azonban a nemzetközi közösség nagy része nem ismert el.
Eközben a spanyol állam ellentámadásba lendült: a referendum után feloszlatta a katalán parlamentet, őrizetbe vett számos függetlenségpárti vezetőt, és új választásokat írt ki decemberre. Ezen azonban, ha kis többséggel is, de ismét a függetlenségpárti erők nyertek.
Az új katalán kormány megalakulását nehezítette, hogy vezetőik egy része börtönben ült vagy külföldre menekült, így a kabinet végül csak 2018 májusában tudott felállni.
A feszültséget ugyanakkor enyhítette, hogy tavaly júniusban megbukott a Rajoy-kormány, az új, balközép kabinet pedig nyitottabbnak tűnik a párbeszédre.
„Az egyik nagyon fontos különbség, hogy Sánchez (Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök – a szerk.) felismerte, hogy politikai konfliktus van Spanyolország és Katalónia között, amit politikai eszközökkel, párbeszéd útján kell feloldani. Mariano Rajoy nem volt képes erre. Mi a párbeszéd hiánya miatt vagyunk börtönben”
- idézte Forcadellt az FT.
Sánchez közeledése mögött ugyanakkor politikai okok is állnak: kisebbségi kormánya ugyanis a katalán szeparatista pártok támogatására szorul.
Élőben közvetítik
A pereket, amelyek február 5-én, 6-án vagy 12-én kezdődhetnek, a helyi televízióban is közvetítik. Az előzetes letartóztatásban lévő vezetőket ma kezdték el átszállítani a spanyol főváros közelében található börtönökbe.
„Nagyon várom a per kezdetét, hiszen ez lehetőség számunkra, hogy kifejtsük gondolatainkat és megmutassuk a világnak, hogy nem követtünk el semmilyen bűnt”
- jelentette ki a volt parlamenti elnök.
A parlament elfogadta, de a népszavazás elutasította az eutanázia legalizálását Szlovéniában. 
