Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Spanyolország és Írország azt szeretné, ha az EU felülvizsgálná az Izraellel kötött egyezményét a gázai vérontás miatt, és adott esetben meghozná a ”megfelelő intézkedéseket.” Ez az első alkalom, hogy uniós országok gyakorlatilag a szankciók lehetőségét vetik fel a zsidó állammal szemben. A magyar kormány és a magyar baloldali pártok viszont továbbra is tartózkodnak az izraeli kormány kritikájától és általában szót sem ejtenek a gázai áldozatokról.

Az ír és a spanyol kormány levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben „mély aggodalmukat” fejezik ki az egyre romló gázai helyzet miatt.

Egyúttal „sürgős felülvizsgálatot” kérnek azzal kapcsolatban, hogy Izrael megfelel-e még azoknak az emberi jogi kötelezettségeinek, amelyek az EU-val kötött kereskedelmi egyezményhez kapcsolódnak.

A levél, amelyet Leo Varadkar ír kormányfő és Pedro Sánchez spanyol kormányfő jegyez, egyúttal arra kéri a Bizottságot, hogy javasoljon „megfelelő intézkedéseket” az Európai Tanácsnak, amennyiben a felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy Izrael megszegi az említett kötelezettségeket, adta hírül az Irish Times.

Pedro Sánchez és Leo Varadkar megtette az első lépést az Izraellel szembeni szankciók felé. Fotó: Európai Tanács
Pedro Sánchez és Leo Varadkar megtette az első lépést az Izraellel szembeni szankciók felé. Fotó: Európai Tanács

Szankciók Izraellel szemben?

A hír arra nem tér ki, hogy mik lehetnek ezek az „intézkedések”, ugyanakkor a lap emlékeztet arra, hogy az ír kormány már az elmúlt hetekben támogatókat keresett az uniós tagországok között az EU és Izrael közötti kereskedelmi egyezmény felülvizsgálata érdekében.

Az Irish Independent pedig úgy értékeli a két kormányfő levelét, hogy az „az első európai lépéseket” jelenti „a gazdasági büntetőintézkedések” felé Izrael ellen.

Minderre aközben kerül sor, hogy az izraeli hadsereg – a nyugati szövetségesek tiltakozása ellenére – szárazföldi offenzívára készül a Gázai övezet déli részén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahban, ahol mintegy másfél millió palesztin zsúfolódott össze.

A két kormányfő a közös levélben indoklásként utal arra, hogy Izrael a gázai hadműveletei során már eddig is megsérthette a nemzetközi emberi jogokat, a közelgő rafahi hadművelet pedig „az eddiginél is nagyobb humanitárius katasztrófa” veszélyét hordozza magában.

Kiemelik, hogy nagyon aggódnak a romló izraeli és gázai helyzet és főleg “az ártatlan palesztinokat, különösen a nőket és gyerekeket” sújtó következmények miatt. Emlékeztetnek, hogy már 28 ezer palesztin vesztette életét (mintegy kétharmaduk nő és gyerek), 67 ezren megsebesültek, széles körben lettek lerombolva otthonok és kiterjedt kár érte a létfontosságú civil infrastruktúrát, köztük a kórházakat.

Hangsúlyozzák, hogy már számos alkalommal „teljes egészében elítélték a Hamász válogatás nélküli terrortámadását” múlt év október 7-én, és a túszok azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátására szólítottak fel.

Kifejezték azt is, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát ilyen támadásokkal szemben, ugyanakkor ezt a jogát csak a nemzetközi jog, ezen belül a nemzetközi emberi jogok betartásával gyakorolhatja. Utalnak arra, hogy az izraeli válaszcsapásoknak különbséget kell tenniük civilek és nem civilek között, valamint „arányosnak” és „elővigyázatosnak” kell lenniük.

„A Hamász és más fegyveres csoportok által elkövetett iszonyú terrortámadások nem igazolják és nem igazolhatják a nemzetközi ember jogok megsértését a katonai válaszban” – emelik ki.

Varadkar és Sánchez nemcsak a civil áldozatok nagysága, hanem a fenyegető éhínség miatt is aggodalmát fejezi ki. Mint írják, az övezetet elérő segélyek száma „teljességgel elégtelen”, és idézik az ENSZ becslését, miszerint a gázai lakosság 90 százalékának élelmezése bizonytalan, és nagy veszélye van az éhínségnek.

Végezetül emlékeztetnek arra is, hogy a Nemzetközi Bíróság az Izraellel szemben indult népirtási per első fordulójában kötelező jelleggel átmeneti intézkedésekre kötelezte a zsidó államot (ezek a civilek védelmét szolgálják). Egyúttal azonnali tűzszünetet követelnek annak érdekében, hogy megelőzzék a gázai embereket érő „további visszafordíthatatlan károkat.”

Az ír parlament baloldali képviselői egyébként már hónapok óta szankciókat sürgetnek Izraellel szemben, mint ahogy spanyol baloldali képviselők is már hosszabb ideje az eddiginél erőteljesebb fellépésre kérik a spanyol kormányt.

Azaz folyamatosan nyomás alatt tartják a döntéshozókat ebben a témában – ellentétben a magyar baloldallal, amely részéről ilyen magatartás nem tapasztalható. 

Komoly fegyver a szankció, de...

Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy megkapták a levelet, és azt tanulmányozni fogják. Minden felet a nemzetközi jog betartására kérnek, és „minden civil élet elvesztését” sajnálják.

Az izraeli kormány azt állítja, hogy betartják a nemzetközi jogot, és továbbra is az a céljuk, hogy teljes egészében megsemmisítsék a Hamászt.

Az EU Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, így az esetleges gazdasági szankciók komoly fegyvert jelentenének. Bár – mint az Irish Times írja – vannak arra utaló jelek, hogy már a zsidó állam legszorosabb szövetségeseinek is kezd elfogyni a türelme Izraellel szemben, a „támogató államok egy kis csoportja” állandóan blokkolja vagy felvizezi a kritikus javaslatokat, így valószínűleg a kereskedelmi egyezmény felülvizsgálatát is ellenezné.

Nyilvánvalóan – tesszük hozzá – a „kis csoporthoz” tartozik Magyarország is: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen kifejezi teljeskörű támogatását Izrael mellett, és szinte soha nem tesz említést a gázai civil áldozatokról és az ottani humanitárius katasztrófáról.

Gáza, a földi pokol

Pedig az egyre nagyobb méreteket ölt, ahogy az – a levél állításaival összhangban – helyszíni beszámolókból és riportokból kiderül.

Az ENSZ egyik humanitárius ügynöksége, az Ocha szerint a Gázai övezet északi részén mintegy 300 ezer ember van elvágva a segítségtől. Előfordul, hogy a gyerekek napokig nem jutnak élelemhez, a helyiek állatetetésre használt takarmányt kevernek a lisztbe. Segélyszervezetek szerint az izraeli erők számos esetben lassítják vagy megakadályozzák a segélyek bejutását.

Egy idén januári elemzés szerint a Gázai övezet épületeinek 50-61 százaléka megsemmisült vagy károsodott az izraeli hadműveletekben. Helyi közlések szerint több mint 10 ezer gyerek halt meg, mintegy 19 ezer gyerek árván maradt.

Ők sok esetben szörnyű traumákat éltek át, például a saját szemükkel látták szüleik halálát.

Kritikus a várandós nők helyzete is: az ENSZ és segélyszervezetek jelentése szerint naponta átlagosan mintegy 180 nő szül az övezetben, sokan közülük orvosi segítség nélkül teszik ezt, néha piszkos, túlzsúfolt óvóhelyeken, nyilvános mosdókban vagy sátrakban, és szülés után néhány órával már az utcára kerülnek.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyarországot érintő döntést hozott Románia
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:59
Nemzeti jelentőségű projektté nyilvánították a Magyarország felé vezető földgázvezeték bővítését.
Makro / Külgazdaság Várakozáson felül nő az egészségpénztárak száma
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:03
Az OTP Pénztárak vezetője szerint  tendencia hátterében az állhat, hogy a lakosság körében egyre népszerűbb ez az öngondoskodási forma.
Makro / Külgazdaság Bajban van Putyin, ehhez már az orosz tömegeknek is lesz egy-két szava?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:46
Valamit kezdeni kell az elszálló hiánnyal, de az orosz elnök csak azt döntheti el, melyik kezébe harapjon.
Makro / Külgazdaság Már megint bezsebelt 130 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:14
Pedig csak 45 milliárdot terveztek.
Makro / Külgazdaság Nagyon nagy a baj Európában – itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 11:33
Ilyen száraz hónapot még nem láttak az uniós intézetben.
Makro / Külgazdaság Megy ez Otthon Start nélkül is? Elképesztő számok érkeztek a szomszédból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:53
Másfélszeresére nőtt a lakásépítés volumene tavalyhoz képest Romániában.
Makro / Külgazdaság Komoly bajban lehet a magyar kormány olajügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:17
Szent-Iványi István szerint nem sok jót jelent a magyar kormánynak a befolyásos republikánus szenátor megszólalása.
Makro / Külgazdaság Megtörtént a rég várt kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 06:28
Döntött a Fed, és itt még nincs vége.
Makro / Külgazdaság Magyarország nincs egyedül: érdekes európai inflációs adat érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:41
Augusztusban az előző havival megegyezően 2 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. A tendencia hasonló volt a magyarországihoz, hiszen a hazai adat is stagnált az előző hónaphoz képest. 
Makro / Külgazdaság A bóvli szélén Magyarország: tényleg leminősíthetnek minket?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 17. 16:55
Mindössze 0,8 százalékos GDP-növekedés várható idén Magyarországon, 4,5 százalékos infláció mellett. A fogyasztói árindexet mesterségesen leszorító árrésstop a választásokig valószínűleg velünk maradhat. Az érdemi hiánycsökkentés viszont a politikai küzdelem hatására jövőre is elmarad. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG