Az ír és a spanyol kormány levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben „mély aggodalmukat” fejezik ki az egyre romló gázai helyzet miatt.
Egyúttal „sürgős felülvizsgálatot” kérnek azzal kapcsolatban, hogy Izrael megfelel-e még azoknak az emberi jogi kötelezettségeinek, amelyek az EU-val kötött kereskedelmi egyezményhez kapcsolódnak.
A levél, amelyet Leo Varadkar ír kormányfő és Pedro Sánchez spanyol kormányfő jegyez, egyúttal arra kéri a Bizottságot, hogy javasoljon „megfelelő intézkedéseket” az Európai Tanácsnak, amennyiben a felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy Izrael megszegi az említett kötelezettségeket, adta hírül az Irish Times.
Szankciók Izraellel szemben?
A hír arra nem tér ki, hogy mik lehetnek ezek az „intézkedések”, ugyanakkor a lap emlékeztet arra, hogy az ír kormány már az elmúlt hetekben támogatókat keresett az uniós tagországok között az EU és Izrael közötti kereskedelmi egyezmény felülvizsgálata érdekében.
Az Irish Independent pedig úgy értékeli a két kormányfő levelét, hogy az „az első európai lépéseket” jelenti „a gazdasági büntetőintézkedések” felé Izrael ellen.
Minderre aközben kerül sor, hogy az izraeli hadsereg – a nyugati szövetségesek tiltakozása ellenére – szárazföldi offenzívára készül a Gázai övezet déli részén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahban, ahol mintegy másfél millió palesztin zsúfolódott össze.
A két kormányfő a közös levélben indoklásként utal arra, hogy Izrael a gázai hadműveletei során már eddig is megsérthette a nemzetközi emberi jogokat, a közelgő rafahi hadművelet pedig „az eddiginél is nagyobb humanitárius katasztrófa” veszélyét hordozza magában.
Kiemelik, hogy nagyon aggódnak a romló izraeli és gázai helyzet és főleg “az ártatlan palesztinokat, különösen a nőket és gyerekeket” sújtó következmények miatt. Emlékeztetnek, hogy már 28 ezer palesztin vesztette életét (mintegy kétharmaduk nő és gyerek), 67 ezren megsebesültek, széles körben lettek lerombolva otthonok és kiterjedt kár érte a létfontosságú civil infrastruktúrát, köztük a kórházakat.
Hangsúlyozzák, hogy már számos alkalommal „teljes egészében elítélték a Hamász válogatás nélküli terrortámadását” múlt év október 7-én, és a túszok azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátására szólítottak fel.
Kifejezték azt is, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát ilyen támadásokkal szemben, ugyanakkor ezt a jogát csak a nemzetközi jog, ezen belül a nemzetközi emberi jogok betartásával gyakorolhatja. Utalnak arra, hogy az izraeli válaszcsapásoknak különbséget kell tenniük civilek és nem civilek között, valamint „arányosnak” és „elővigyázatosnak” kell lenniük.
„A Hamász és más fegyveres csoportok által elkövetett iszonyú terrortámadások nem igazolják és nem igazolhatják a nemzetközi ember jogok megsértését a katonai válaszban” – emelik ki.
Varadkar és Sánchez nemcsak a civil áldozatok nagysága, hanem a fenyegető éhínség miatt is aggodalmát fejezi ki. Mint írják, az övezetet elérő segélyek száma „teljességgel elégtelen”, és idézik az ENSZ becslését, miszerint a gázai lakosság 90 százalékának élelmezése bizonytalan, és nagy veszélye van az éhínségnek.
Végezetül emlékeztetnek arra is, hogy a Nemzetközi Bíróság az Izraellel szemben indult népirtási per első fordulójában kötelező jelleggel átmeneti intézkedésekre kötelezte a zsidó államot (ezek a civilek védelmét szolgálják). Egyúttal azonnali tűzszünetet követelnek annak érdekében, hogy megelőzzék a gázai embereket érő „további visszafordíthatatlan károkat.”
Az ír parlament baloldali képviselői egyébként már hónapok óta szankciókat sürgetnek Izraellel szemben, mint ahogy spanyol baloldali képviselők is már hosszabb ideje az eddiginél erőteljesebb fellépésre kérik a spanyol kormányt.
Azaz folyamatosan nyomás alatt tartják a döntéshozókat ebben a témában – ellentétben a magyar baloldallal, amely részéről ilyen magatartás nem tapasztalható.
Komoly fegyver a szankció, de...
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy megkapták a levelet, és azt tanulmányozni fogják. Minden felet a nemzetközi jog betartására kérnek, és „minden civil élet elvesztését” sajnálják.
Az izraeli kormány azt állítja, hogy betartják a nemzetközi jogot, és továbbra is az a céljuk, hogy teljes egészében megsemmisítsék a Hamászt.
Az EU Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, így az esetleges gazdasági szankciók komoly fegyvert jelentenének. Bár – mint az Irish Times írja – vannak arra utaló jelek, hogy már a zsidó állam legszorosabb szövetségeseinek is kezd elfogyni a türelme Izraellel szemben, a „támogató államok egy kis csoportja” állandóan blokkolja vagy felvizezi a kritikus javaslatokat, így valószínűleg a kereskedelmi egyezmény felülvizsgálatát is ellenezné.
Nyilvánvalóan – tesszük hozzá – a „kis csoporthoz” tartozik Magyarország is: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen kifejezi teljeskörű támogatását Izrael mellett, és szinte soha nem tesz említést a gázai civil áldozatokról és az ottani humanitárius katasztrófáról.
Gáza, a földi pokol
Pedig az egyre nagyobb méreteket ölt, ahogy az – a levél állításaival összhangban – helyszíni beszámolókból és riportokból kiderül.
Az ENSZ egyik humanitárius ügynöksége, az Ocha szerint a Gázai övezet északi részén mintegy 300 ezer ember van elvágva a segítségtől. Előfordul, hogy a gyerekek napokig nem jutnak élelemhez, a helyiek állatetetésre használt takarmányt kevernek a lisztbe. Segélyszervezetek szerint az izraeli erők számos esetben lassítják vagy megakadályozzák a segélyek bejutását.
Egy idén januári elemzés szerint a Gázai övezet épületeinek 50-61 százaléka megsemmisült vagy károsodott az izraeli hadműveletekben. Helyi közlések szerint több mint 10 ezer gyerek halt meg, mintegy 19 ezer gyerek árván maradt.
Ők sok esetben szörnyű traumákat éltek át, például a saját szemükkel látták szüleik halálát.
Kritikus a várandós nők helyzete is: az ENSZ és segélyszervezetek jelentése szerint naponta átlagosan mintegy 180 nő szül az övezetben, sokan közülük orvosi segítség nélkül teszik ezt, néha piszkos, túlzsúfolt óvóhelyeken, nyilvános mosdókban vagy sátrakban, és szülés után néhány órával már az utcára kerülnek.
Gustavo Petro kolumbiai elnök hétfőn kénytelen volt rendkívüli állapotot meghirdetni. 
