A Gázai övezet fele romokban, több mint 11 ezer gyerek vesztette életét, 19 ezer árván maradt

(A nyugalom megzavarására alkalmas tartalom következik.) 

Mind az épületeket és az infrastruktúrát, mind az emberi életeket tekintve döbbenetes pusztítást okoztak a Gázai övezetben azok a hadműveletek, amelyeket Izrael indított a Hamász tavaly október 7-i terrortámadása után.

Az izraeli hadsereg (IDF) azt állítja, hogy a hadműveletek célja a palesztin szélsőséges iszlamista szervezet, a Hamász megsemmisítése, és azok nem civilek ellen irányulnak. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy azok tömegével romboltak, rombolnak le civil infrastruktúrát és oltottak, oltanak ki civil életeket.

Gáza fele romokban hever 

A BBC a birtokába került műholdfelvételek elemzése alapján azt állítja, hogy a Gázai övezetben lerombolt vagy megrongálódott épületek száma 144 és 175 ezer közé tehető. Ez az övezetben regisztrált épületek 50-61 százaléka.

Az elmúlt hetekben – mivel az izraeli hadsereg délre is kiterjesztette hadműveleteit – például különösen nagy károkat szenvedett el az övezet déli részén fekvő város, Han Junisz, ahol 38 ezer épület (az összes épület 46 százaléka) semmisült meg vagy károsodott. 

A település központjában lévő, 16 emeletes lakóházat, az Al-Farra tornyot például január 9-én bombázták le izraeli erők, és a környéke nagy részét is a földdel tették egyenlővé a december végén kezdődött hadműveletekben.

Egy helyszíni jelentés szerint a haderő lakóépületeket és olyan iskolákat is támadott a városban, amelyekben menekültek húzták meg magukat.

Az IDF általában azzal védi ezeket a támadásokat, hogy a Hamász tagjai civilek által lakott övezetekben rejtőzködnek (ezt a Hamász tagadja).

Ez ugyanakkor nem magyarázza azoknak az épületeknek a lerombolását, amelyek már a hadsereg birtokába kerültek: az övezet északi részén fekvő Israa Egyetem megrongálódott, de még álló épületét például felrobbantották az izraeli erők.

Az IDF szerint vizsgálják, hogy miként adtak engedélyt erre.

Számos más, gázai kulturális-történelmi helyszín is súlyosan károsodott, köztük a 7. században épült al-Omari mecset is. Corey Scher, a New York City Egyetem kutatója, az elemzés egyik készítője a brit adónak azt mondta, hogy a gázai pusztítás mértéke kimagaslik a háborús zónákban (Ukrajna, Aleppó) tapasztalt pusztítások közül. „Soha nem láttam ekkora kárt, amely ilyen rövid idő alatt keletkezett.”

Az izraeli hadműveletek miatt összesen 1,7 millió embernek – ez a Gázai övezet lakosságának 80 százaléka – el kellett menekülnie lakóhelyéről.

Felperzselt föld

A pusztítás nem csak az épületekre terjed ki: a BBC szerint termőföldek is súlyosan károsodtak jelentős területen.

Ez azért aggasztó, mert ezek a földek biztosították a Gázai övezet élelmiszerellátásának egy részét a nemzetközi segélyek mellett – segélyszervezetek szerint jelenleg az övezetben élők fele éhezik vagy éhínség fenyegeti.

Egy helyi gazdálkodó például arról számolt be, hogy a farmját lerombolta az IDF. Ezzel párhuzamosan az övezet közepén és északi részén termőföldek nagy területei mentek tönkre és feltehetően súlyosan szennyeződtek. Az IDF pedig ledózerolta az utakat, és védelmi objektumokat hozott létre a termőföldeken.

Izrael azt állítja, hogy számos mezőgazdasági területen talált bejáratokat Hamász-alagutakba és rakétaindító állásokat, és ezeket rombolta le. Más feltételezések szerint ugyanakkor az IDF szándékosan tette tönkre ezeket a területeket azzal a céllal, hogy a palesztinok ne térhessenek vissza ide.

„Aki visszatér ide, felperzselt földet fog találni. Nem lesz ház, nem lesz mezőgazdaság, semmi sem lesz. Nincs jövőjük itt” – mondta Col Yogev Bar-Shesht, a gázai Civil Adminisztráció izraeli helyettes-vezetője még tavaly novemberben.

A földi pokol

Mindezzel párhuzamosan az áldozatok száma is óriási. A legfrissebb közlések szerint az izraeli hadműveletekben már csaknem 27 ezer palesztin vesztette életét a 2,2 milliós lakosú övezetben gázai közlések szerint (Izrael szerint több ezer terrorista van az áldozatok között), amelyeket sem az ENSZ, sem az Egészségügyi Világszervezet nem vont eddig kétségbe. (A Hamász terrortámadásai mintegy 1200 áldozatot követeltek.)

A palesztin halálos áldozatok között 11 500 gyerek van (az övezet lakóinak csaknem fele 18 év alatti), és emellett sokan egész életükre kiható testi és lelki sérüléseket szenvedtek el.

Szintén sokkoló adat, hogy az Euro-Mediterranean Human Rights Monitor nevű emberi jogi szervezet szerint több mint 24 ezer palesztin gyerek vesztette el egyik vagy mindkettő szülőjét. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint pedig 19 ezer gyerek maradt árván vagy egyedül – nekik egyetlen olyan felnőtt hozzátartozójuk sem maradt, aki vigyázna rájuk.

„Sok gyerekre a romok alatt bukkantak rá, vagy akkor vesztették el szüleiket, amikor lebombázták a házukat”, mondta Jonathan Crick, az Unicef palesztinai egységének kommunikációs vezetője a BBC-nek. Másokra izraeli ellenőrzőpontoknál, kórházakban és az utcán találtak rá. A legfiatalabbak még a nevüket sem tudják megmondani.

„A rakéta anyukám ölébe hullott, és darabokra tépte a testét. Napokig tartott, amíg a testdarabjait ki tudtuk szedni a ház romjai alól”, mondta a brit adónak egy kisfiú, Abed Hussein, aki az al-Bureij menekülttáborban él. „Amikor megtudtam, hogy a bátyámat, a nagybátyámat és az egész családomat megölték, úgy éreztem, hogy a szívem meghasad."

A kisfiú beszélt arról is, hogy éjjelente fél az izraeli légicsapások hangjától, egyedül érzi magát, és nem tud aludni. „Amikor anyukám és apukám még élt, tudtam aludni, de amióta megölték őket, nem tudok. Apukám mellett szoktam aludni.”

Az Unicef szerint csaknem minden gázai gyereknek pszichológiai támogatásra lenne szüksége az átélt traumák miatt.

A Hamász terrortámadásáról és annak áldozatairól itt írtunk.