Az ENSZ nőügyi hivatalának becslése kijózanító – e szerint óránként meghalt két nő Gázában, mindezt összevetve azzal, hogy a háború kezdetekor nagyjából 50 ezer terhes, leendő anya tartózkodott Gázában, már kész is a katasztrófa.
Borzalmas körülmények
Gázában az egyik legmagasabb a születési ráta a régióban, a CIA 2023-as statisztikája szerint 1000 emberre több mint 27 gyermek jutott – példaként Magyarországon ugyanez a mutató 9,2-n áll. Az ENSZ, az egészségügyi dolgozók és a lakosság szerint az enklávéban naponta átlagosan mintegy 180 nő szül, sokan közülük kevés vagy semmilyen orvosi segítség nélkül, néha piszkos, túlzsúfolt óvóhelyeken, nyilvános mosdókban vagy hideg, rögtönzött sátrakban.
A szülés normális körülmények között is traumatikus élmény lehet; a gyermekek egy háborús övezetben történő világra hozatala megsokszorozza a szorongást és a veszélyt – írja a Washington Post. A gázai újdonsült anyák és csecsemőik különösen ki vannak téve a körülöttük zajló, Izrael és a Hamász közötti konfliktus következményeinek, a betegségektől és a kitelepítésektől kezdve az élelmiszer- és vízhiányig.
Azok az anyák helyzete sem sokkal jobb, akik eljutnak a gázai kórházakba, hiszen ritkán kapják meg a szükséges szintű ellátást. Az övezet 36 kórházából csak 13 működik, és azok is csak részben, a létesítményekben kevés a személyzet, és a háborús sérültek száma miatt túlterheltek. A kórházak prioritási listáján a szülészeti szolgáltatások alacsonyan szerepelnek, és a szülő nőket gyakran elutasítják.
A vajúdás után néhány órával már az utcán
Az enklávé északi része nagyrészt el van vágva az orvosi és egyéb segélyszállítmányoktól. A déli kórházak viszont szinte mindig túlságosan leterheltek ahhoz, hogy a várandós anyákat megfelelő ellátásban részesítsék. Az ENSZ szerint az egyiptomi határon fekvő Rafah városában található Al Emirati Szülészeti Kórház az egyetlen még működő, kifejezetten szülészettel is foglalkozó egészségügyi intézmény az övezetben. Mivel a gázai lakosság több mint fele, azaz mintegy 1,3 millió ember jelenleg Rafahban él, a kórház naponta mintegy 80 szülést kezel, szemben a háború előtti 15-tel, az UNFPA, az ENSZ reproduktív egészséggel foglalkozó szervezete szerint, amely a gázai kórházakat szülőcsomagokkal látja el. Azokat, akiket felvesznek, gyakran már órákkal a szülés után hazaengedik, még császármetszés után is, ráadásul mivel mindenütt hiánycikknek számít a megfelelő egészségügyi felszerelés és a tiszta víz is, az is előfordult, hogy a várandósok megfelelő érzéstelenítés nélkül kaptak császármetszést.
Nincsenek adatok, csak háború
A harcok és az egészségügyi rendszer összeomlás közeli állapota miatt nincsenek átfogó adatok arról, hogy a hónapok óta tartó háború milyen hatással volt a halvaszületésekre, valamint az anyai és újszülöttkori halálozási arányokra. Az ENSZ szerint az anekdotikus bizonyítékok és a korábbi konfliktusokból származó adatok alapján úgy gondoltják, hogy ezek jelentősen emelkedtek.
Az egészségügyi dolgozók szerint a szülés előtti és utáni megfelelő ellátás hiánya azt jelenti, hogy a nők és csecsemőik megelőzhető betegségekben szenvednek és halnak meg. Nem diagnosztizálják az olyan életveszélyes állapotokat, mint a terhességi magas vérnyomás vagy a terhességi toxémia, de például széles körben elterjedt a vérszegénység is, de az érintettek nem kapják meg az ennek kezeléséhez szükséges vaspótlást. A súlyosan vérszegény nők körében nagyobb az esélye a koraszülésnek, a túl korán érkező gyermekek ellátása pedig a háborús körülmények közt óriási nehézségeket jelent.
Végül akkor sem sokkal a helyzet, ha a szülés nehézségein sikeresen átesnek, hiszen Gázában szinte mindenből hiány alakult ki, így a szoptatós anyák és csecsemőik körében gyakori az alultápláltság, a megfelelő tápszerek, pelenkák és téli ruhák beszerzése pedig újabb kihívás.
