„Magyarország nonszensznek tartja az Izrael elleni vádakat, és továbbra is kiáll az ország mellett azokon a nemzetközi fórumokon, ahol Jeruzsálemet a tavaly októberi pokoli támadást követően megindított terrorellenes műveletek miatt támadják”, jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Jeruzsálemben a külügyminisztérium közleménye szerint.
Amiről beszélt Szijjártó Péter
A tárcavezető az izraeli kollégájával, Jiszráél Katz-cal folytatott tárgyalását követően azt mondta: a terrortámadás „megölt ezreket” (az izraeli áldozatok száma hivatalosan mintegy 1200 – a szerk.), illetve sok százan kerültek a Hamász fogságába. Az ennek nyomán megkezdett terrorellenes művelet sikere szerinte az egész világ érdeke.
"Nem szabad megengedni, hogy bárhol a világban, bármikor a jövőben ilyen esemény újra előforduljon (...) Éppen ezért nonszensznek tartjuk, hogy egyes országok népirtással vádolják Izraelt, hiszen ilyennel vádolni egy olyan országot, amely pokoli terrortámadással kellett, hogy szembenézzen, nyilvánvalóan nonszensz," fűzte hozzá.
"Külső szemlélők számára több száz vagy több ezer kilométerről ez geopolitikai kérdésnek is tűnhet, egy fegyveres konfliktusnak, amit valahogy meg kell oldani, de ha az ember eljön ide, akkor látja, hogy itt emberi tragédiák ezrei és tízezrei sorakoznak. És ha valaki eljön ide, akkor megerősödik abban a célkitűzésében, hogy segítsen hozzájárulni ahhoz, hogy soha többet a világon, sehol ilyen ne fordulhasson elő", emelte ki.
Szerinte három nagyon fontos kötelesség áll a nemzetközi közösség előtt.
Egyrészt a terrorellenes műveletek sikerének támogatása, ugyanis ez adna lehetőséget a visszatérésre a közel-keleti normalizációhoz, az úgynevezett Ábrahám-megállapodások útjához. Másrészt világnak az eszkaláció megelőzésén is dolgoznia kell, ugyanis ha nem sikerült elérni azt, hogy a Hezbollah visszavonuljon az izraeli-libanoni határról, akkor súlyos a veszélye a konfliktus fokozódásának. Harmadik feladatként a túszok mielőbbi kiszabadítását nevezte meg a közlemény szerint.
Mint mondta, magyar és orosz túszok családtagjaival, illetve több, a fogságot túlélő fiatallal is találkozott. Szerinte az öt magyar állampolgárságú túsz közül egy még a terroristák fogságában van. Három másiknak már sikerült hazajutnia, egy pedig életét vesztette. A kormány mindent megtesz az ő hazajuttatása érdekében is, továbbra is kapcsolatban vannak a felek közötti közvetítésben lényeges szerepet játszó katari hatóságokkal, jelentette ki.
A külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán Eli Cohen energiaügyi és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős izraeli miniszterrel is találkozni fog, áll a külügyminisztérium közleményében.
És amiről hallgatott
Szijjártó Péter – ahogy például tavaly novemberben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén sem – ezúttal sem beszélt arról, hogy milyen katasztrofális humanitárius következményekkel járnak az izraeli hadműveletek a Gázai övezetben.
Gázai egészségügyi szervek közlése szerint, amelyeket az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet sem von kétségbe, az izraeli támadásokban eddig több mint 24 ezren haltak meg, körülbelül kétharmaduk (16 ezer ember) nő és gyerek. Az övezetbe továbbra sem jut be megfelelő mennyiségű segély, ezért segélyszervezetek szerint éhínség ütötte fel a fejét.
Az amerikai AP-hírügynökség által két napja közzétett videón például az látható, ahogy az éhes palesztinok segélyt szállító teherautókat rohamoznak meg, hogy élelemhez jussanak:
Dél-Afrika népirtás vádjával beperelte Izraelt a hágai Nemzetközi Bíróságon. A per múlt héten kezdődött. Ennek hátteréről itt írtunk:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
