A visegrádi országok között Magyarországon volt a legmagasabb a pénzromlás üteme, amelyet szorosan követ a hasonló makrogazdasági kihívásokkal küzdő Szlovákia, míg Lengyelország az európai mezőny közepén helyezkedik el. Csehország az egyetlen olyan szereplő a négyesből, amelynek sikerült az uniós átlag alá szorítania az inflációját. A 2025-ben az euróövezet inflációs rátája 2,1 százalék volt, 2026-ra 1,9 százalékot prognosztizál az Európai Központi Bank. Mindez azt jelenti, hogy az eurózóna átlagos adatai megfelelnek az EKB inflációs célkitűzésének, bár számos kelet-európai tagállamban, így a már említett Szlovákia és Horvátország mellett a balti országokban is a 2 százalékos célnál jóval magasabb az infláció.
Fotó: Eurostat, GKI
A hazai infláció 2025 őszétől fokozatosan mérséklődött, ugyanakkor a bizonytalan geopolitikai helyzet, a kiszámíthatatlan vámkörnyezet és az energiaárak megugrása jelentős felfelé mutató kockázatként értékelhetők.
Mindemellett az üzemanyagárak befagyasztása május 1-ig érdemben hozzájárul az árindex stabilizálásához. Az MNB közleménye szerint a hazai inflációs cél 2027 második felére érhető el fenntarthatóan, amely a GKI prognózisával összhangban áll.
2026-ra a toleranciasáv felső határa közeli 4 százalékos inflációt várunk, majd 2027-ben az árszínvonal emelkedése már a tolerancia sávon belül mozoghat – teszi hozzá a GKI.
A Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthető meg.
