Az euró bevezetését a lakosság átlagosan az 58 százaléka támogatja a közös uniós valuta bevezetését, 41 százalékuk ellenzi ezt. A támogatóknál kisebb, 53 százalék azok aránya, akik szerint országuk az euróövezeti csatlakozása pozitív következményekkel járna - idézte az Eurobarometer felmérésének eredményeit a kolozsvári központú magyar nyelvű hírportál, a Maszol. A kutatásban azokat az uniós országokat (Románia, Magyarország, Bulgária, Svédország, Lengyelország, Csehország) vonták be, amelyekben még nem az euró a fizetőeszköz. Negatív hatásokra a válaszadók 44 százaléka számít. A megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy az euróövezet országai profitáltak abból, hogy lemondtak a nemzeti valutájukról, 33 százalékuk ennek az ellenkezőjét gondolja.
Fotó: Pixabay
Romániában az emberek a hat ország átlagánál sokkal pozitívabban viszonyulnak az euróhoz. A megkérdezettek 65 százaléka vár pozitív hatásokat az euró majdani bevezetésétől, 33 százalékuk rosszra számít. Még többen vannak, 76 százalék az arányuk azoknak, akik szeretnék, hogy Románia csatlakozzon az euróövezethez. Az ezt ellenzők táborának aránya 23 százalék. A romániaiak 36 százaléka szerint az ország készen áll az euró bevezetésére. A valóság az, hogy az euróövezeti csatlakozás kritériumai alapján Románia és Magyarország áll a legtávolabb a közös uniós valuta bevezetésétől, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi magyar kormány nem is forszírozza a csatlakozást.
Magyarországon az euró bevezetését támogatók aránya 75 százalék, ami egy százalékponttal marad el a romániai értéktől. Az ettől pozitív következményekre számítók aránya hajszálpontosan megegyezik a két országban. Magyarországon kisebb az ellenzők tábora és a hatásokat illetően pesszimistáké is – 20, illetve 30 százalék.
A magyaroknak csak 21 százaléka mondta azt, hogy a gazdaság készen áll az euró bevezetésére, 72 százalékuknak ezzel ellentétes a véleménye. A magyarok pont ugyanolyan arányban tartanak áremeléstől az euró bevezetése miatt, mint a románok, a mihamarabbi bevezetést pedig kevesebben (39 százalék) szeretnék. Bármily meglepő, a magyarok sokkal kevésbé tartják a forintot nemzeti identitásuk részének, mint a románok a lejt. Magyarországon az emberek 28 százaléka, míg Romániában 48 százaléka szerint jár identitásvesztéssel az euróövezeti csatlakozás. A nemzetközi átlag pedig 47 százalék.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
