Még jobb nekünk az önálló monetáris politika
Magyarország úgy véli, még nem érett meg arra a gazdaságpolitikai harmonizáltsági fokra, hogy az eurózóna egységes monetáris politikájához csatlakozni tudjon - mondta szerdán Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.
Palotai Dániel kifejtette, ideális esetben az eurózóna 19 országa annyira hasonló egymáshoz, hogy lehetséges a mindenki számára kedvező monetáris politika kialakítása, azonban akiknek még nem jó ez a megközelítés, önálló monetáris politikát alkalmaznak.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy egyéni monetáris politikával Magyarország specifikus választ tud adni a kihívásokra. Ennek egyik eszköze a saját kamatláb alakítása, valamint az euróhoz viszonyított forint árfolyam, amely a rögzített árfolyammal szemben lehetővé teszi a gazdasági sokkok simítását.
Belengették a kamatvágást
Arra a kérdésre, várható-e a jegybanki alapkamat változása úgy válaszolt, hogy míg az uniós országok jelentős része a mennyiségi lazítási politikájával - mint a nemrég bejelentett állampapír vásárlási program - igyekszik ellensúlyozni a defláció veszélyét, Magyarországon a jegybanki alapkamat még nem ért el a nulla közeli szintre - talán nem is fog a közeljövőben -, így a jegybanki alapkamaton keresztül lehetőség nyílik a monetáris politika hatásának finomhangolására.
Jelenleg lazításra lehet szükség - fűzte hozzá Palotai Dániel.
|
Nem is kell nekünk euró? A hazai makromutatók javulnak, több maastrichti kritériumot már teljesít is Magyarország, mégsem látszik erős törekvés arra, hogy mihamarabb bevezessük az eurót - ez legkorábban az évtized végére lehet reális kérdés a gazdaságpolitika irányítói szerint, ami pedig 2004-es uniós csatlakozásunk óta van napirenden. Egyes vélemények szerint egyenesen jól jártunk, hogy a válság évei alatt nem használtuk a közös pénzt - szükségünk van egyáltalán az euróra? Mit nyerünk és mit veszítünk? Milyen lehetőségeket és milyen veszélyeket rejt a közös pénz használata? Mennyire tehető felelőssé az euró a gazdasági válságjelenségekért, és milyen szerepe lehet a kilábalásban? Korábban Balatoni Andrást, az ING vezető elemzőjét kértük fel egy szakértői kommentárra - itt olvashatja el >> |
Több mint 1,5 milliárddal nőt a K&H-s SZÉP kártyák forgalma. 
