A Kormányinfón feltettük a kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy van-e céldátum az euró bevezetésére, amely uniós vállalásunk.
A kormányfő által elmondottak alapján az sem kizárt, hogy nem fogunk euróval fizetni Magyarországon. Mint kifejtette, az unió hármas tagolása - eurózóna, schengeni zóna, illetve az unió mint teljes közösség - akár végleg fennmaradhat. Vagyis lehet egy csoportja az uniós országoknak, amelyik nem lesz tagja az eurózónának (illetve lehet egy olyan országcsoport is, amelyik a határvédelmi rendszeren kívül marad).
Ezzel összefüggésben vázolta, hogy jelenleg nincs olyan állapotban az eurózóna, hogy tagjaivá váljunk. Céldátum sincs, amelyet a kormány tűzött volna ki az uniós közös pénz bevezetésére.
A kormányfő által elmondottak alapján napirendre kerülhet az unióban az euró bevezetésére tett belépéskori szerződéses vállalás felülvizsgálata. Egyébként most is van olyan ország - például Dánia - amelyik eddig kívül tudott maradni az eurózónán.
A rendszerváltás utáni magyar kormányok közül elsőként, 2001-ben az 1998-2002 között regnáló első Orbán-kabinet tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, nevezetesen, 2007. január 1-jét. Abból kiindulva, hogy az euróbevezetéshez akkor szükséges feltételek, az úgynevezett konvergenciakritériumok - infláció, maximum 60 százalékos GDP-arányos államadósság, 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány, hosszú távú kamatok, árfolyamstabilitás - teljesítése elérhető közelségbe került.
Ezt a céldátumot módosította egy évvel, 2008-ra Orbán Viktor utódja, a 2002-2006 közötti MSZP-SZDSZ koalíciós kormány miniszterelnöke, Medgyessy Péter 2003. júliusában. Majd újabb egy év elteltével, Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozásakor további egy évvel, 2009-re a romló makrogazdasági adatokra hivatkozva. A 2004-ben kormányra került első Gyurcsány-kormány folytatta a sort: 2005-ben a száznapos program, valamint az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai okán már csak 2010-ben tartotta lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.
Ezt követően több éven át nem született újabb eurós céldátum, egészen 2009-ig, amikor az egy évre szerződő "válságkormány" feje, Bajnai Gordon 2014-et helyezett kilátásba. Legutoljára 2011. februárjában hangzott el kormányzati részről hivatalos bejelentés, akkor a második Orbán-kormány vezetője kijelentette, 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Ám 2015-ben már az hangzott el,, hogy az euróbevezetés a (harmadik Orbán-) kormány számára nem cél, és akár még évtizedekig sem lesz Magyarországon euró.
A korrupció magyarországi szintjéről és a bérszínvonalról is kérdeztük Orbán Viktort a csütörtöki Kormányinfón - részletek: Orbán: a korrupt országok szegények, mi nem vagyunk azok >>
Az érdeklődők között van a Deutsche Lufthansa, az IAG és most már az Air France-KLM is. 
