3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Orbán Viktor szerint ki lehet maradni az eurózónából.

A Kormányinfón feltettük a kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy van-e céldátum az euró bevezetésére, amely uniós vállalásunk.

A kormányfő által elmondottak alapján az sem kizárt, hogy nem fogunk euróval fizetni Magyarországon. Mint kifejtette, az unió hármas tagolása - eurózóna, schengeni zóna, illetve az unió mint teljes közösség - akár végleg fennmaradhat. Vagyis lehet egy csoportja az uniós országoknak, amelyik nem lesz tagja az eurózónának (illetve lehet egy olyan országcsoport is, amelyik a határvédelmi rendszeren kívül marad).

Ezzel összefüggésben vázolta, hogy jelenleg nincs olyan állapotban az eurózóna, hogy tagjaivá váljunk. Céldátum sincs, amelyet a kormány tűzött volna ki az uniós közös pénz bevezetésére.

A kormányfő által elmondottak alapján napirendre kerülhet az unióban az euró bevezetésére tett belépéskori szerződéses vállalás felülvizsgálata. Egyébként most is van olyan ország - például Dánia - amelyik eddig kívül tudott maradni az eurózónán.

A rendszerváltás utáni magyar kormányok közül elsőként, 2001-ben az 1998-2002 között regnáló első Orbán-kabinet tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, nevezetesen, 2007. január 1-jét. Abból kiindulva, hogy az euróbevezetéshez akkor szükséges feltételek, az úgynevezett konvergenciakritériumok - infláció, maximum 60 százalékos GDP-arányos államadósság, 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány, hosszú távú kamatok, árfolyamstabilitás - teljesítése elérhető közelségbe került.

Ezt a céldátumot módosította egy évvel, 2008-ra Orbán Viktor utódja, a 2002-2006 közötti MSZP-SZDSZ koalíciós kormány miniszterelnöke, Medgyessy Péter 2003. júliusában. Majd újabb egy év elteltével, Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozásakor további egy évvel, 2009-re a romló makrogazdasági adatokra hivatkozva. A 2004-ben kormányra került első Gyurcsány-kormány folytatta a sort: 2005-ben a  száznapos program, valamint az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai okán már csak 2010-ben tartotta lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.

Ezt követően több éven át nem született újabb eurós céldátum, egészen 2009-ig, amikor az egy évre szerződő "válságkormány" feje, Bajnai Gordon 2014-et helyezett kilátásba. Legutoljára 2011. februárjában hangzott el kormányzati részről hivatalos bejelentés, akkor a második Orbán-kormány vezetője kijelentette, 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Ám 2015-ben már az hangzott el,, hogy az euróbevezetés a (harmadik Orbán-) kormány számára nem cél, és akár még évtizedekig sem lesz Magyarországon euró.

A korrupció magyarországi szintjéről és a bérszínvonalról is kérdeztük Orbán Viktort a csütörtöki Kormányinfón - részletek: Orbán: a korrupt országok szegények, mi nem vagyunk azok >>

A teljes Kormányinfóról ebben a cikkben tudósítunk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Nem abból a kőbányából érkezik a paksi beruházásra a több tonna kő, amire sokan gondolnak”
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 17:30
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.  
Makro / Külgazdaság Mi vár az autósokra a benzinkutakon? Itt az előrejelzés
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:46
Péntekre sem érkezik újabb nagykereskedelmi árváltozás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: újra apadásnak indult a Duna
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:02
Erről a kormányzati tájékoztatón beszélt.
Makro / Külgazdaság Új fejlemény az MNB-botrányban: dokumentumokat adtak át az ügyészségnek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 15:02
Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.
Makro / Külgazdaság Teljesen leálíltják Románia egyetlen atomerőművét a vízállás miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 11:40
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Makro / Külgazdaság Nem tétlenkedett Krausz Ferenc: új vállalkozást alapított
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 10:42
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
Makro / Külgazdaság Nagyot megy az autógyártás, de van egy magyar ágazat, ami ennél is meredekebben bővül
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:59
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Makro / Külgazdaság Dübörög az út- és vasútépítés, de az építőipar összességében így is visszaesett
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:30
Kevesebb új építőipari szerződést is kötöttek, és az épületek építése is jelentősen csökkent. 
Makro / Külgazdaság A magyar gazdaságnak is jól jön a Sziget fesztivál: kiderült, mennyivel tehet hozzá a GDP-hez
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 07:29
Csak az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forintot tehetnek hozzá az államkasszához, az összes hozzájárulás ennél több mint kétszer magasabb.
Makro / Külgazdaság Egy iparág, amiben óriásit kellene fejlődnünk, de itt is Kína fújja a passzátszelet
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 13. 05:43
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG