3p
Orbán Viktor szerint ki lehet maradni az eurózónából.

A Kormányinfón feltettük a kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy van-e céldátum az euró bevezetésére, amely uniós vállalásunk.

A kormányfő által elmondottak alapján az sem kizárt, hogy nem fogunk euróval fizetni Magyarországon. Mint kifejtette, az unió hármas tagolása - eurózóna, schengeni zóna, illetve az unió mint teljes közösség - akár végleg fennmaradhat. Vagyis lehet egy csoportja az uniós országoknak, amelyik nem lesz tagja az eurózónának (illetve lehet egy olyan országcsoport is, amelyik a határvédelmi rendszeren kívül marad).

Ezzel összefüggésben vázolta, hogy jelenleg nincs olyan állapotban az eurózóna, hogy tagjaivá váljunk. Céldátum sincs, amelyet a kormány tűzött volna ki az uniós közös pénz bevezetésére.

A kormányfő által elmondottak alapján napirendre kerülhet az unióban az euró bevezetésére tett belépéskori szerződéses vállalás felülvizsgálata. Egyébként most is van olyan ország - például Dánia - amelyik eddig kívül tudott maradni az eurózónán.

A rendszerváltás utáni magyar kormányok közül elsőként, 2001-ben az 1998-2002 között regnáló első Orbán-kabinet tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére, nevezetesen, 2007. január 1-jét. Abból kiindulva, hogy az euróbevezetéshez akkor szükséges feltételek, az úgynevezett konvergenciakritériumok - infláció, maximum 60 százalékos GDP-arányos államadósság, 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány, hosszú távú kamatok, árfolyamstabilitás - teljesítése elérhető közelségbe került.

Ezt a céldátumot módosította egy évvel, 2008-ra Orbán Viktor utódja, a 2002-2006 közötti MSZP-SZDSZ koalíciós kormány miniszterelnöke, Medgyessy Péter 2003. júliusában. Majd újabb egy év elteltével, Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozásakor további egy évvel, 2009-re a romló makrogazdasági adatokra hivatkozva. A 2004-ben kormányra került első Gyurcsány-kormány folytatta a sort: 2005-ben a  száznapos program, valamint az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai okán már csak 2010-ben tartotta lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.

Ezt követően több éven át nem született újabb eurós céldátum, egészen 2009-ig, amikor az egy évre szerződő "válságkormány" feje, Bajnai Gordon 2014-et helyezett kilátásba. Legutoljára 2011. februárjában hangzott el kormányzati részről hivatalos bejelentés, akkor a második Orbán-kormány vezetője kijelentette, 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Ám 2015-ben már az hangzott el,, hogy az euróbevezetés a (harmadik Orbán-) kormány számára nem cél, és akár még évtizedekig sem lesz Magyarországon euró.

A korrupció magyarországi szintjéről és a bérszínvonalról is kérdeztük Orbán Viktort a csütörtöki Kormányinfón - részletek: Orbán: a korrupt országok szegények, mi nem vagyunk azok >>

A teljes Kormányinfóról ebben a cikkben tudósítunk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Visszaestek a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 17:30
Kínában az év első 11 hónapjában 7,5 százalékkal esett a külföldi működőtőke-befektetés (FDI) értéke éves összevetésben, miután az első 10 hónapban 10,3 százalékos csökkenést regisztráltak.
Makro / Külgazdaság Így várták Oroszországban, és kisebb is lett
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 16:40
Az orosz jegybank pénteken az elemzői várakozásokkal összhangban 16,5 százalékról 16,0 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki kamatot.
Makro / Külgazdaság Majdnem vétózott Brüsszelben Orbán Viktor – miért engedte át az Ukrajnának szánt hitelt mégis?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 13:59
Felvetődött benne a gondolat, de nem akart mindenkivel szembekerülni. Brüsszelben értékelte az uniós csúcsot a magyar miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság A japán jegybank 30 éves csúcsra emelte a kamatokat, további szigorítást jelzett
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 13:40
A Japán Jegybank (Bank of Japan, BOJ) pénteken 30 éve nem látott szintre emelte az irányadó kamatokat, újabb mérföldkőhöz érve a több évtizedes, rendkívül laza monetáris politika és a közel zéró hitelköltségek felszámolásában.
Makro / Külgazdaság Szombattól tele is kérhetjük?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 12:41
Még olcsóbb lesz a tankolás – már akinek.
Makro / Külgazdaság Meglepő, ki kaszálta el az orosz vagyon elvételének tervét Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 10:57
Nem a magyar és nem is a belga miniszterelnök verte be az utolsó szeget a jóvátételi hitel koporsójába.
Makro / Külgazdaság Jövőre még durvábban hódíthatnak a kínai autók
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 09:54
Teljesen átrendezik a piacot Európában és Magyarországon is. Célkeresztben a prémiumok?
Makro / Külgazdaság Gyorsuló növekedés, de gyorsuló infláció is jön? Ezeket az adatokat jósolják jövőre az OTP elemzői
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 09:09
Mire számíthatunk jövőre a magyar gazdaságban? Az OTP elemzői szerint főleg a választás előtti osztogatás fűtheti a növekedést.
Makro / Külgazdaság Ez is eljött: több magyar keres nettó 400 ezer forint felett, mint alatta
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 08:44
Közzétette októberi kereseti adatait a KSH: eszerint a fizetések középértéke már meghaladja a 400 ezer forintot, az átlag pedig a 480 ezret. A közszféra dolgozóinak keresete továbbra is nagyobb mértékben emelkedik, mint a versenyszférákban dolgozóké.
Makro / Külgazdaság Nagyítóval kell keresni a pozitívumokat a KSH legfrissebb adataiban
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 08:35
A természetes fogyás például egy picit csökkent – szinte minden más adat elég lesújtó a KSH népességre vonatkozó friss számaiban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG