Bulgáriának sikerült, Orbán Viktor makacsul ellenzi – egyre távolabb a magyar euró?

„Az én terítékemen biztosan nem lesz” – válaszolta Orbán Viktor, amikor az euró bevezetéséről kérdezte az Economx. A miniszterelnök legalább tíz éve következetesen ellenzi az európai közös fizetőeszköz magyarországi bevezetését, és annyira biztosra megy, hogy az utóbbi években az ehhez szükséges feltételeknek már meg sem felelnek a magyar gazdasági mutatók. Azzal nem számolt, hogy pártja 2026-ban elveszítheti a kormányzó többséget a parlamentben, de egy esetleges új nemzetgazdasági minisztériumnak sem lenne könnyű dolga.

Az euró magyarországi bevezetésével nem csak Magyar Péter kampányol. Az OTP vezérigazgatója, Csányi Péter is arról beszélt: jót tenne nekünk, ha öt éven belül belépnénk az eurozónába. Az Eurobarometer tavaly márciusi felmérése alapján a magyar társadalom háromnegyede örülne az euró bevezetésének, és mindössze 22 százaléka ellenzi. Ennél magasabb csak 2024-ben volt a támogatók aránya, akkor 76-20 lett az eredmény.

Bulgária – ahol január 1-től az euró a hivatalos fizetőeszköz – példája szemléletes arra vonatkozóan, hogy nem kell társadalmi többség a közös valuta bevezetéséhez. A bolgárok mindössze 49 százaléka volt bevezetéspárti, a maastrichti kritériumoknak azonban így is megfelelt az ország gazdasága. Az Európai Központi Bank (ECB) következő konvergenciajelentése idén júniusban várható, de nem lesz benne sok meglepetés: a magyar gazdaság továbbra is messze áll a feltételek teljesítésétől. De mi az, ami Bulgáriának sikerült?

Stabilitás és fegyelem

Az euró bevezetéséhez kordában kell tartani az inflációt. Az ECB ezt úgy méri, hogy a három legjobban teljesítő eurozóna-tagállam átlagához viszonyít, és az éves infláció ezt legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg. Az Eurostat legfrissebb, 2025. novemberi adatai szerint Cipruson, Franciaországban és Olaszországban volt a legalacsonyabb az infláció, az átlag pedig 0,7 százalék. Az ECB ugyan megnevezhet kiugró értékeket, és ezeknek a tagállamoknak az adatait nem veszi figyelembe, de valószerűtlen, hogy a magyarországi 3,8 százalékos infláció beleférjen a keretbe. 

Az államháztartás hiányának a GDP 3 százaléka alatt kellene lennie az euró bevezetéséhez. Ezt a feltételt 2012 és 2019 között teljesítette a magyar gazdaság, de Nagy Márton a tavalyi és az idei évre is 5 százalékos hiánycélt tűzött ki, ezért idén nem várható siker.

Az államadósságnak 60 százalék alatt kell lennie a GDP-hez viszonyítva. Ez a nem eurót használó uniós tagállamok közül egyedül Magyarországnak okoz gondot: például Bulgáriában 30 százalék alatt volt az államadósság aránya. A feltételt úgy is lehet teljesíteni, ha két egymást követő évben csökken ez az arány. A parlament Költségvetési Tanácsának legfrissebb jelentése szerint viszont 2027 és 2028 lehet a következő ilyen időszak, a végére pedig 72,1 százalékot érhet el az államadósság aránya. 2019-ben már sikerült a csökkenő tendencia, és a 65,3 százalék láttán azt gondolhattuk, közel a cél, de a koronavírus-járvány felborította a terveket.

Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó elvárásokat egyszerűbb volt Bulgáriának teljesítenie, mint Magyarországnak. Az egykori bolgár leva árfolyama 1997 óta a német márkához volt kötve, később pedig az euróhoz kapcsolták. A maastrichti kritériumrendszer legfeljebb 15 százalékos kilengést enged meg, Magyarországnak pedig ez sikerült. A 2024-es átlagos euróárfolyam 395,3 volt, ehhez képest a tavalyi 415,71-es január eleji maximum, és a december eleji 380,5-ös minimum szint sem túlzó eltérés. Az euró bevezetéséhez azonban legalább két évet kell eltölteni az európai árfolyam-mechanizmuson (ERM II) belül, amiben sem Magyarország, sem a többi, más pénznemet használó uniós tagállam nem vesz részt.

További feltétel, hogy a tízéves államkötvények kamatlába legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb, mint az infláció szempontjából legjobban teljesítő három ország átlaga. Ciprust, Franciaországot és Olaszországot nézve az átlag 3,26 százalék, Magyarországon pedig 6,97 százalék volt a hosszú lejáratú államkötvények kamata az Eurostat novemberi adatai szerint.

A társadalmi akarat nem elég

Kormányváltás esetén tehát egy új nemzetgazdasági minisztériumnak bőven lenne tennivalója, ha szeretnék bevezetni az eurót Magyarországon. A társadalmi támogatottság a többi, nemzeti valutát használó országhoz képest elég magas: csak Romániában szeretnék kicsivel többen, hogy euróval fizethessenek, mint Magyarországon. Romániában azonban a 9,8 százalékos inflációt nehezebb lesz a megfelelő szintre hozni, és nekik is el kellene tölteniük két évet az ERM II-n belül, mielőtt euróra váltanak.

Svédország szándékosan nem csatlakozott a mechanizmushoz annak ellenére, hogy 1995-ös uniós csatlakozásával vállalta az euró kötelező bevezetését a feltételek teljesítése esetén. Egy 2003-as népszavazás során azonban a svédek több mint 55 százaléka elutasította, hogy leváltsák a koronát, azóta pedig nincs politikai konszenzus ezen a téren.