Már júliusban eldőlt
Az erről szóló végleges döntést július 23-án hozta meg az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács.
|
Hogyan csinálták? Litvánia 2006 óta jelentős gazdasági reformokat hajtott végre: a térség legszegényebb országából vált az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává. Korábbi összeállításunk >> |
Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezzel az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek. A tanács informálisan már akkor rábólintott arra, hogy Vilnius januártól az euróval váltsa fel a litast. A hivatalos döntéshez ugyanakkor az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament támogatására is szükség volt. Mindkét testület július közepén szavazott bizalmat a litván eurónak.
|
Kell nekünk egyáltalán euró? A magyar makromutatók javulnak, több maastrichti kritériumot már teljesít is Magyarország, mégsem látszik erős törekvés arra, hogy mihamarabb bevezessük az eurót - ez legkorábban az évtized végére lehet reális kérdés a gazdaságpolitika irányítói szerint, ami pedig 2004-es uniós csatlakozásunk óta van napirenden. Egyes vélemények szerint egyenesen jól jártunk, hogy a válság évei alatt nem használtuk a közös pénzt - szükségünk van egyáltalán az euróra? Mit nyerünk és mit veszítünk? Milyen lehetőségeket és milyen veszélyeket rejt a közös pénz használata? Mennyire tehető felelőssé az euró a gazdasági válságjelenségekért, és milyen szerepe lehet a kilábalásban? Korábban Balatoni Andrást, az ING vezető elemzőjét kértük fel egy szakértői kommentárra >> |
3,45280 litas = 1 euró
A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,45280 litas ér egy eurót, ami pontosan annak a rögzített árfolyamnak felelt meg a 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe minden, az eurózónához csatlakozni kívánó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt el kell töltenie.
3,4 százalékos növekedés, 1,2 százalékos hiány
Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává vált. Észtország 2011-ben, Lettország pedig tavaly január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.
A litván parlament december elején fogadta el az idei költségvetést, amit már euróban számoltak. A büdzsé 3,4 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésre épül, az államháztartási hiányt pedig a hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékában határozták meg.
A jeges idő ellenére is utcára mentek. 
