Litvánia lesz a 19. ország, amely belép az eurózónába és egyben az utolsó is a balti államok közül. Január első napjától már az új bankjegyekkel lehet fizetni, párhuzamosan az 1922 óta nemzeti valutaként szolgáló litasszal, amely január 15-ig marad forgalomban. A bankjegyeket és érméket már szétküldték az országban. Kemény gazdasági megszorítások kellettek ahhoz, hogy a 2002 óta uniós tagország végre bevezethesse a közös valutát, ami miatt a lakosság egy jelentős része külföldre vándorolt. A recessziót az egészségügy és az oktatás érezte meg a legjobban a szolgáltatások közül. A lakosság jelentős része orvosolni szeretné ezeket a problémákat és a többség támogatja is az új pénznem bevezetését.
Hosszú út vezetett idáig
Litvánia 2006 óta jelentős gazdasági reformokat hajtott végre: a térség legszegényebb országából vált az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává. Egy évvel később be is jelentették szándékukat, hogy csatlakozni akarnak a valutaövezethez, ám akkor az Európai Bizottság elutasította a kérelmet, a magas inflációra hivatkozva. A gazdasági világválság a rákövetkező évben kettétört minden csatlakozási elképzelést, ám 2013-ra az akadályok elhárultak az ország előtt, és teljesítették a maastrichti követelményeket, ami tárt kapukat jelentett a zónába. Litvánia utolsó balti országként csatlakozhat az eurót használó országokhoz. A GDP az idei év végén 2,4 százalékkal nőtt, az infláció pedig 0,4 százalék volt.
Litván infláció 2011-2014. Forrás: tradingeconomics.com
Mit remélnek?
Litvánia jelentős gazdasági előrelépésre számít a csatlakozástól, amihez a valuta nyújtotta stabilitás és befektetői bizalom az egyik kulcs. Az euróra való átállás általában a termékek drágulásával jár, erre számítanak az országban is. Egy euró 3,45 litast ér a bevezetési árfolyamon. Vállalkozók pozitívan nyilatkoznak a változásról: szerintük csak az új bankjegyet kell majd megszokni, mivel a nemzeti valuta eddig is értékálló volt az euróval szemben.
Félelem?
Oroszország geopolitikai lépéseit és az ukrán helyzet élesedését látva az egyébként is orosz-ellenes Litvániában megnőtt az aggodalom egy esetleges moszkvai beavatkozástól tartva. Az év végén mindkét oldalon megnőttek a katonai kiadások. Litvánia ráadásul segélyben részesítette Ukrajnát, mire az oroszok szigorítottak az országba való belépésen, ami akadályozza a kamionforgalmat, ezen keresztül pedig a kereskedelmet.
Litvánia csatlakozása az eurózónához egyértelmű állásfoglalás a nyugati értékrend mellett. A balti ország a lassabb, de hosszútávon kifizetődőbb lehetőségekbe fektet, védelmet és stabilitást remél az új valuta melletti elköteleződéstől. Míg az eurózóna várhatóan ezeket és a szolgáltatások rohamos fejlődését fogja hozni az uniós verseny miatt az országba, a nagy kérdés az, vajon mit lép januártól Moszkva?
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
