|
| A miniszterelnök egy 2011-es sajtótájékoztatón a Parlamentben. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Magyarország büszke és erős európai ország, jelentette ki a miniszterelnök tegnap a parlamentben. Meredek kijelentés ez alig pár nappal azután, hogy Orbán egyetlen nyugat-európai szövetségese, a régmúltba révedő és izolációs álmokat kergető brit konzervatívok óriási pofont kaptak az előrehozott választáson, Theresa May miniszterelnök pedig jelenleg a politikai túléléséért küzd. A Brexit-tárgyalásokat most tehát egy stabil legitimáció és átlátható koncepció nélküli kormányzattal kezdi el London. Az utóbbi órák érdekessége, hogy May az új kormányban helyettesévé a szenvedélyesen EU-párti Damian Green-t nevezte ki, ebbe a "soft-Brexit" nagyobb esélyét is belelátják egyes szakértők.
Szétfoszló tervek
Budapest elszigetelődése May megrendülésével csak fokozódott Európában. A brit konzervatív fiaskó rossz hír Orbán számára, aki euroszkeptikus általános lázadásról álmodozott még pár hónappal ezelőtt is. Ehelyett a Brexit körüli káosz és a Trump-kormányzat bohózata kijózanítólag hatott a nyugat-európai polgárságra.
A vasárnapi francia választások után egy tovább erősödő Párizs-Berlin tengely képe rajzolódik ki. Valóban, Orbán számára az utóbbi időszakban a Visegrádi Négyek tömörülése vigaszágat nyújtott a térségünkben. De Budapest eközben nem tudja - vagy nem akarja - észrevenni, hogy a Párizs és Berlin által létrehozandó ’mag-Európának’ az eurót már bevezető Szlovákia tagja lesz, hazánkra pedig abban a klubban a vezető európai fővárosok nem tartanak igényt. A menekültügyben létrejött és megerősödött visegrádi egységre tehát illúzió régiós, avagy európai külpolitikát építeni.
Felzárkózás helyett feudalizmus
Az Orbán kormány hivatalosan az EU minél lazább együttműködésének híve, kivéve az általa jogos járandóságnak tekintett fejlesztési források létét. Érvként a tízmilliós magyar piac megnyitását szokták felhozni, hanyagul elfeledkezve arról, hogy cserében egy közel ötszáz milliós európai piacot kaptunk. A nyugat-európai adófizetők euró-tízmilliárdjaiból az utóbbi években nem lett érdemi hazai gazdasági és társadalmi felzárkózás, de lett helyette újonnan létrejött állampárt, félfeudális hatalmi struktúrák és a retardált hűbéri függés 21. századi rendszere. Figyelmeztető az a friss német megfontolás, amely a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kötné.
|
| Káncz Csaba |
Eközben Budapest geopolitikai környezete számára felettébb kellemetlen fejlemény, hogy a hazai keleti nyitás egyik fő célállama, Törökország, tovább távolodik Európától, a Balkán biztonságpolitikai helyzete pedig továbbra is rendkívül törékeny. A hazai diplomácia figyelmét bizonyára nem kerülte el Klaus Johannis román államfő négynapos amerikai látogatása, amelyre a Trumppal lezajlott múlt pénteki megbeszélése tette fel a koronát. Bukarest az Egyesült Államoktól készül vásárolni – mintegy hatmilliárd dollárért – hét hosszabb és 21 rövidebb hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert, ugyanakkor légi flottáját is F-16-osokra cseréli. Johannis elnök - aki bevallottan azt szeretné, ha hazája hídszerepet töltene be Amerika és az Európai Unió között – vitathatatlan fegyverténye az is, hogy a Trump-adminisztráció határozott támogatásáról biztosította a romániai korrupcióellenes küzdelem folytatását és a jogállamiság elmélyítését.
Káncz Csaba jegyzete
Túszejtés vagy pénzmosás? 
