| Lettország lett az eurózóna legújabb tagja január elsején. |
|
Így az eurózóna tagjainak száma tizenhétről tizennyolcra emelkedett, miután Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt, és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez - amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatta. Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik. Az eurót az eurózónában jelenleg körülbelül 334 millió ember használja. Az eurózónán kívül további hat európai ország fizetőeszköze: Monaco, San Marino és a Vatikán monetáris szerződés alapján, a saját pénznemmel soha nem rendelkező Andorra monetáris szerződés nélkül, Koszovó és Montenegró pedig - a német márka helyett - egyoldalúan vezette be. Ezen felül világszerte 210 millióan használnak az euróhoz kötött pénznemeket, ebből 182 millióan Afrikában, ahol a megszűnt francia frank helyébe lépett. Az euró a második legjelentősebb tartalékvalutává vált, és a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött. |
A lettek is beelőztek
Január 1-jétől bevezették az eurót. Az emberek nem bíznak a közös pénzben, a pénzügyminiszter annál inkább.
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
