Vége a gyönyörű reálkamatoknak
A magyar piacon igen hosszú ideig, nagyjából 1995-től a közelmúltig állt fenn az a helyzet, hogy az elérhető kockázatmentes hozam (döntően az állampapírok hozama) mind nominálisan, mind reálértékben igen kedvező volt, azaz az inflációnál lényegesen magasabb hozamot lehetett elérni. Aztán 2-3 éve megindult a rég várt kamatcsökkentés: a jegybanki alapkamat hét százalék körüli szintről 2,1 százalékig csökkent.
Ez a szint az igen alacsony infláció és a stabil költségvetési és fizetési mérleg, azaz a belső és külső egyensúly mellett teljesen reálisnak is mondható. Kérdés, hogy a következő 2-3 évben a kamatszint hogyan változhat, és melyik esetben milyen állampapírba célszerű fektetni?
Lehetne még alacsonyabb is a kamat
A gazdaságilag fontosabb régiókban: az euró-zónában, Svájcban, Nagy-Britanniában, Amerikában és Japánban már hat éve, a 2008-as válság óta nulla közeli kamatok vannak. Ebből a szempontból akár a magyar alapkamat is lehetne még alacsonyabb, hisz még az egy százalék körüli kamatszint is magasabb, mint az említett területeken, vonzóbbá téve a befektetést. Az inflációnk is igen alacsony, persze kérdés, hogy ez a közeljövőben fenntartható-e (a nemrég beindult olajáresés ezt mindenesetre támogatja).
Az egyetlen tényező, ami az alacsonyabb kamat ellen szólhat, az a forint árfolyamának az utóbbi időben mutatott változékonysága.
A hosszú papírok veszélyesek
Csökkenő kamatok/hozamok esetén hagyományosan a hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvényeket szokták venni, hisz ezek árfolyama nagyobbat emelkedik (ezért az elmúlt időszakban a hosszú lejáratú magyar államkötvényekkel nagyon szépen lehetett keresni). A mostani kamatszinteken már nem érdemes ezt a stratégiát követni. A hosszabb lejáratú kötvények hozama nem közvetlenül a jelenlegi, vagy közeljövőbeli alapkamattól függ, hanem a teljes futamidő alatti várható átlagos kamatszintet árazza.
A 10-14 éves hátralevő futamidejű kötvényeknél ez most már négy százalék alatt van, és ha rövidtávon csökken is még a kamatszint, kérdés, hogy 10-14 éves távon nem kell-e valamikor menetközben 3-4 százalékosnál magasabb kamatszinttel számolni. Amennyiben számolunk ezzel a lehetőséggel, akkor a hosszú állampapírok lehetséges hozamcsökkenése erősen limitált, vagyis nem alkalmas eszközök a rövidtávú kamatcsökkenés megjátszására.
Ráadásul a döntően magánszemélyeknek kínált, Prémium Magyar Államkötvény, ill. Bónusz Magyar Államkötvény sorozatainak aktuális kamata már eleve magasabb a hosszú lejáratú fix kamatozású papírok hozamánál, ezért velük összevetve eleve rosszabb induló helyzetben lennénk.
Minimum három százalékos garantált kamat
Mindezek alapján kamatcsökkenésre spekulálva már nem érdemes értékpapírt keresni, célszerű inkább a stagnáló kamatokra alkalmazandó stratégiát követni. Ez az eset viszonylag egyszerű: az éppen elérhető legnagyobb (változó) hozamú államkötvényt érdemes megvenni. Ez most a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), amelynek kamatozása az előző év inflációja (de minimum 0) + 3 százalék kamatprémium.
Ez jelenleg még egy darabig 4,7 százalék, ami igen kedvezőnek tekinthető. (Kétféle kötvénynél februárban, illetve májusban lesz kamatforduló.) Az infláció szintje már most is alacsony: sokkal lejjebb, akár 0-ra tartósan nem tud csökkenni, így a kamat legfeljebb kismértékben, legrosszabb esetben évi három százalékig csökkenhet, és még akkor is vonzó szinten lenne.
Ezek után nézzük meg a kamatemelés lehetőségét. Amíg a világban a jelenlegihez hasonló extrém alacsony kamatszint van, addig nem valószínű a kamatemelés, hacsak fel nem merül valamilyen speciális indok (költségvetési vagy fizetésimérleg-probléma, forintgyengülés). A legvalószínűbb, hogy kamatemelés akkor fog bekövetkezni, amikor a főbb devizák kamatai is megemelkednek. Ez 2016 előtt nem várható.
Növekvő kamatok elleni Bónusz
Ha valaki a kamatemelésre játszik, akkor érdemes Bónusz Magyar Államkötvényt vennie, tekintettel arra, hogy ennek mindenkori kamata az egyéves diszkontkincstárjegy hozama + lejáratonként változó nagyságú (1,25-2,5 százalék) kamatprémium. Az alapkamat változását elég jól követi a diszkontkincstárjegyek hozama, így ebben az esetben hozamuk is nagyjából a kamatemelés arányában növekszik.
Összefoglalva: csökkenő vagy stagnáló kamatszintre számítva a Prémium Magyar Államkötvény, növekvő kamatokra számítva a Bónusz Magyar Államkötvény vásárlása ajánlható.
A Fidesz szerint pedig szimplán arról van szó, hogy a kormány „hat hónap semmittevéssel falnak vezette a magyar gazdagságot, és most itt a baj”. 
