Milyen hatása lehet a magyar gazdaságra, az euróbevezetési tervekre, hogy a héten az amerikai 30 éves államkötvényhozam 2004 óta nem látott szintre ugrott?

Sok fontos hír érkezett januárban az állampapírpiaci befektetők számára, új inflációs adat, új államkötvénykamatok, lényeges hozamszintváltozások. A kriptodeviza-piac is izgalmas volt, tíz éve nem volt ilyen jó hónapja a bitcoinnak, de néhány kriptóágazat sokkal jobb eredményt ért el.

Az utóbbi három hónapban nagyon szép hozamot értek el a magyarországi kötvényalapok, sokan bőven két számjegyűt. Egyelőre ez sem tudja feledtetni a korábban elszenvedett veszteségeket, de látszik, hogy aki most, alacsonyabb árakon száll be, az sokkal jobb esélyekkel indul, mint aki korábban.

A kötvényalapok, kötvénytúlsúlyos alapok, pénztárak és biztosítói vagyonok továbbra is nagyon szenvednek a megugrott magyar kötvényhozamok miatt. Akad közöttük olyan is, amelynek egyéves vesztesége a 20 és 40 százalék közötti tartományba esik. Kiszállni azonban továbbra sem érdemes, mert nehéz lenne az alacsony kockázatú papírok között magasabb hozamúakat találni, mint a magyar állampapírpiacon.

Úgy tűnik, véget ér a dráma, amely a forint piacán zajlott: sokkal gyorsabb az erősödés, mint a gyengülés volt. Nagy rali van a német tőzsdén: lelkesen veszik az autógyárak papírjait. Itthon az Opus és a Konzum gyengül, a blue chipek árfolyama kismértékben csökken.

Régóta várt, de eddig be nem következő folyamat szemtanúi lehetünk: a befektetők már nem elégednek meg a nevetségesen alacsony, esetenként negatív kötvényhozamokkal, már igénylik a normálisabb kamatszinteket. Heves eladások indultak a kötvénypiacon, komoly hozamemelkedés zajlik, lehet, hogy ez csak a kezdet?

Hosszú stagnálás után emelkedett a hozam, épp csak a kutyát sem érdekelte.

Csúcson, mármint csúcs alacsonyan áll a hazai államkötvények hozama. A részvényárfolyamokról minden nap megemlékezik a sajtó, a kötvényekről szinte soha, pedig a magyar befektetőknek is sokkal több van belőlük, mint részvényekből. Régen várnak a szakemberek egy kötvénypiaci fordulatra, amely azonban nem akar megérkezni.

Éveken, sőt évtizedeken át az amerikai állampapír számított gyakorlatilag a legbiztosabb befektetésnek, és néhány ország nagy devizatartalékából jól be is vásárolt belőle. Most megfordult a trend, és elég sokat kiszórtak a papírokból. Ez vajon Trump hatása, vagy ettől függetlenül is törvényszerű a folyamat?

Megtörtént, amire a jegybankok várva vártak: az infláció a fejlett országokban közelíti a jegybanki célt. Az amerikai monetáris politika már reagált, máshol még nem léptek. Az infláció azonban nem feltétlenül áll itt meg, korábbi példák alapján szeret tovább szaladni, és akkor aztán kipukkad a kötvénypiaci lufi.

Jelentősen emelkedett az utóbbi két hétben az államkötvények hozama a világban, az amerikai elnökválasztás után. Azt jelzi ez vajon, hogy végre vége a nulla kamatok és miniinfláció korszakának? Vagy csak olyan átmeneti megingás, ami az utóbbi egy évben is előfordult? Sok a kérdőjel.

Az utóbbi napokban az unásig ismert görög problémák mellett más is komolyan nyomasztotta a tőzsdéket, ráadásul olyasvalami, ami mindig is szokta. A tőzsdével foglalkozó szakirodalomban ugyanis kiemelt helyen szerepel, hogy ha magas vagy nő a kamat, akkor a részvényekből inkább a kötvények felé kezd el áramlani a tőke, és fordítva.

A meghirdetettnél nagyobb összegben, 70 milliárd forintért értékesített tíz hetes lejáratú diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői aukcióján. A hozam viszont magasnak tűnt, a referenciahozam is megugrott.

A hazai kamatszint az utóbbi időben drasztikusan visszaesett a korábbi magas értékekről. Az elérhető hozamok durván lecsökkentek, így érthetően gondosabban próbálunk értékpapírt választani, hogy a korábbinál kisebb hozamainkat maximálhassuk. Mit érdemes most vásárolni?

Megállt a rövid futamidejű állampapírok hozamának már-már irreális esése, elfogytak a kényszervásárlók, illetve sok piaci szereplő valószínűleg más befektetést talált magának. Lehet, hogy itt a régen várt trendforduló, és innét jó darabig felfelé mennek majd a hozamok? – írja a Total Return Blog.

A Fed eszközvásárlási programjának visszafogása (tapering) már többnyire beárazódott a kelet-közép-európai kötvényekbe, miközben a költségvetési fegyelem és a GDP-növekedés gyorsulása a várakozások szerint jelentős mértékben elősegíti az államadósság fenntarthatóságát a térség egészében. Magyarországon a külső adósság nagy mértéke és az államkötvény-állomány rövid lejárata miatt emelkedhet a hozamszint az Erste Group friss elemzése szerint.

50 milliárd forint értékben adott el 3, 5 és 10 éves futamidejű államkötvényeket az ÁKK, az ötéves kötvényből a tervezettnél 5 milliárddal többet értékesített.

Az állampapírpiaci referenciahozamok is emelkedtek arra a sajtóinformációra, hogy megszakadtak az IMF-tárgyalások, de a rövidtávú hozamok még így is bőven az alapkamat alatt vannak. A tárgyalások körül ugyanakkor továbbra is sok a bizonytalanság, bár a piac megegyezésre számít. Az IMF egyelőre hallgat.

Hozamemelkedéssel sikerült csak eladnia kincstárjegyeit Olaszországnak szerdán, jelentős túljegyzés mellett ment el 3 milliárd eurónyi papír, de a hozam 0,765 százalékra nőtt.

Mérsékelt jegyzési érdeklődésre a meghirdetett összegben némi hozamemelkedéssel értékesített 3 hónapos diszkont - kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ heti rendszeres aukcióján.

Az előzetesen meghirdetetthez képest ugyan több, a két és négy héttel korábbihoz képest azonban kevesebb állampapírt bocsátottak ki a csütörtöki államkötvény-aukciókon. A hozamok pedig 10-13 bázisponttal nőttek az előző napi másodpiaci referenciahozammal összehasonlítva.

Míg januárban az olasz kötvényhozamok miatt rettegett egész Európa, így a spanyolok is, most fordított lett a szereposztás. A spanyolországi fejlemények miatt lett január óta először évi hat százalék felett az olasz tíz éves kötvényhozam a szerdai aukción. Az öt éves hozamuk pedig 4,86 százalékról 5,66 százalékra emelkedett.

Az első héten, május első, csonka hetében 2,134 milliárd forintért jegyeztek a befektetők az új fél éves lakossági kincstárjegyből. Az utóbbi hetekben látványosan megélénkült a kereslet az egy éves Kamatozó Kincstárjegy iránt, a lejegyzett összeg többször is elérte a heti tízmilliárd forintot.

A hathetes kincstárjegyek aukcióján a felkínált 50 milliárd forintnyi papírra mindössze 38 milliárdnyi ajánlat érkezett, amiből 30 milliárdnyit fogadtak el. Ennyire kevés jegyzés erre a fajta értékpapírra utoljára november közepén érkezett. Újabb és újabb csúcsot dönt viszont a külföldiek állampapír-állománya, a múlt héten 141 milliárddal ugrott meg egy nap alatt.

Februárban 27 milliárd forinttal emelkedett a lakosság állampapír-állománya, ebből az inflációkövető államkötvényekre 13,3 milliárd forint jut. A külföldiek állampapír-állománya napról napra új csúcsokra ér, amiben közre játszhat, hogy a hosszú kötvények hozamai ismét vészesen közelítenek az évi kilenc százalékhoz.

Száz éves, vagy soha le nem járó kötvények kibocsátásának ötlete merült fel Nagy-Britanniában, de a történelmi tapasztalatok alapján sokan óva intenek ettől. A háború utáni infláció ugyanis csúnyán megfosztotta értéküktől a korábban kibocsátott hasonló, nagyon hosszú futamidejű sorozatokat, és már most is magasabb a pénzromlás, mint az állampapírok hozama.

Folytatódott a forint tegnap kezdődött gyengülése. A hazai deviza tegnap gyorsan és nagyot, ma egyelőre lassan, de biztosan gyengült. A háttérben ismét megjelentek a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak, bár a nemzetközi hangulat is korrekciót jelez. Ezúttal szerepet játszhat a forintgyengülésben az olaj árának tartós emelkedése is.

Folytatódott az állampapírhozamok csökkenése Franciaországban, Spanyolországban viszont volt olyan időtáv, amin kismértékben emelkedtek. A szoros figyelemmel kísért és mértékadó európai állampapír-aukciókon a kereslet is nagy volt, többnyire csökkentek az államadósságok finanszírozási költségei. Az euró erősödik, miután napok óta folyamatosan csökkennek a hozamok, ami a bizalom lassú visszatérését jelzi.

A 2009 júniusa óta nem látott évi tíz százalékos szintet is elérte a 10 és 15 éves magyar forintállamkötvények másodpiaci hozama hétfőn. A külföldön kibocsátott eurókötvényeink hozama is az egekben, évi 8,5-10,0 százalék között mozog. A jelenség magyarázata nem ismert, a trend már régóta tart.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által meghirdetett állampapír-aukción keményen emelkedtek a hozamok. Ez egyértelműen jelzi a Magyarországgal szemben növekvő bizalmatlanságot. A kötvények iránti kereslet ugyan minden futamidőn meghaladta a kibocsátott mennyiséget, de a három éves kötvényekből végül egyet sem adtak el.

Történelmi csúcsra emelkedett az olasz állampapírok hozama. Ez arra utal, hogy a piac továbbra is bizalmatlan az olasz államháztartási helyzet rendezésével kapcsolatban. Az EKB továbbra sem jelentett be kötvényvásárlási programot, a piac pedig egyre drágábban finanszírozza az olasz államadósságot.