Három nap alatt több mint kétmilliárd forintnyi fogyott az új kincstárjegyből
Az első héten, május első, csonka hetében 2,134 milliárd forintért jegyeztek a befektetők az új fél éves lakossági kincstárjegyből. Az utóbbi hetekben látványosan megélénkült a kereslet az egy éves Kamatozó Kincstárjegy iránt, a lejegyzett összeg többször is elérte a heti tízmilliárd forintot.
Közzétették, hogy a jegyzés első, csonka hetében, május 2-től 4-éig 2,134 milliárd forintért jegyeztek a befektetők az új fél éves lakossági kincstárjegyből. A 7,5 százalékos kamatozású (7,34 százalékos maximális hozamú) papíroknál ez nem tűnik rossz kezdetnek, mivel új termékről van szó és az ünnepek miatt sokan vettek ki szabadságot.
Annak fényében sem tűnik rossz eredménynek, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kamatozó kincstárjegyek, amelyek nagyon hasonlóak a Féléves Kincstárjegyhez, csak egy évesek, sokáig csak hetente 1-3 milliárd forint értékben keltek el (lásd grafikonunkat). Az utóbbi hetekben ugyanakkor határozott felfutás tapasztalható, a jegyzési ajánlatok értéke márciusban és áprilisban három héten is meghaladta a tíz-tízmilliárd forintot.
Valószínűleg nem függetlenül történt ez attól, hogy február 13-tól a papírok kamatát évi nyolc százalékra emelték, ami már számos banki akciós kamattal is versenyképes. Az utóbbi két évben, tavaly őszig 5-6 százalék között volt a Kamatozó Kincstárjegyek hozama, azóta lényeges emelkedés történt (lásd második ábránkat). Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) deklaráltan nagyobb hangsúlyt fektet a lakossági állampapírok értékesítésére.
Érdekes, hogy miközben a Féléves Kincstárjegyeket 7,34 százalékos hozammal kínálják, addig a hasonló futamidejű diszkont kincstárjegyeket csak 6,75-6,77 százalékon adják a Kincstár kötvénypénztáraiban.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt.
Lezárja a 2028/P és 2029/N sorozatú Bónusz Magyar Állampapírok értékesítését az Államadósság Kezelő Központ. Az új 2028/R és 2030/N sorozatok továbbra is a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama feletti kamatot fizetnek majd, 1,25 százalék kamatprémiummal, az első kamatperiódusban évi 7,25 százalékot.
A PMÁP, amelyből jókora összegek szabadulnak fel mostanában, csak nagy késéssel követi a pénzromlást, így emelkedő inflációs környezetben kifejezetten kedvezőtlen tud lenni. A jelenlegi alacsony kamatprémiuma miatt még stagnálás esetén sem túl kedvező, eleve alacsony reálkamat van a konstrukcióba beprogramozva. Igazán jó jelentősen eső inflációnál lenne, de erre most kevés esély látszik. Mi marad helyette?
A következő hetekben dől majd el, hogy a 2021-24-ben kiépített lakossági állampapír penetrációt sikerül-e tartósan megtartani, vagy valóban csak az elmúlt időben kimagasló infláció miatt megugró hozamok meglovagolását látjuk az állampapír-portfoliókban
A felszabaduló megtakarításaik befektetésén töprengőknek nem könnyű a választás, mibe fektessenek, de gyakran ajánlják nekik, hogy állítsanak össze állampapír-portfóliót. De mi is tulajdonképpen a portfólió, azon belül miféle jószág az állampapír-portfólió, és miért jó az nekünk? Konkrétan milyen verziók között választhatunk?