Ahol nincs vagyonadó, öröklési és ajándékozási illeték – de adózni kell a nyugdíj után

Bár sokan adóparadicsomnak tekintik Svédországot, mások épphogy elmenekülnek a magas adók miatt. Vagyonadó, öröklési és ajándékozási illeték nincs, de más forrásokból igen komoly bevételei vannak a kormánynak, egyébként nem tudnák fenntartani a híres és oly vonzó svéd jólétet, a kulturált városképet, a fejlett közlekedést, a legmagasabb szintű technikát, az oktatás és egészségügy színvonalát. Svédországban tehát nem létezik általános vagyonadó (förmögenhetsskatt) a magánszemélyek számára; azt még 2007-ben eltörölték.

A svéd nagyvárosokban az emberek nagy része bérlakásokban él (amelyből kevés van és sorba kell érte állni!), viszont létezik önkormányzati adó, amit levonnak a fizetésből. Ennek mértéke régiónként teljesen eltérő, még Stockholmon belül is!

Más kérdés, hogy a háztulajdonosnak igen magas adót kell a lakbérek, mint jövedelem után fizetni. A méregdrága öröklakások száma ennek ellenére egyre nő és az áraik folyamatosan felfutnak.

Az ado.hu szerint Svédország közismerten magas adózású országnak számít, ez a színvonalas jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja. Svédországban az adók aránya a GDP-hez viszonyítva 43,7 százalék, míg az OECD-átlag 34 százalék, igaz ugyan, hogy Svédországban volt ez már 50 is. A magas adók miatt sokan elhagyták az országot, ismert emberek is, mint például Ingmar Bergman filmrendező, Björn Borg egykori világelső teniszező vagy az IKEA tulajdonosa, Ingvar Kamprad is.

A kamatot keményen megadóztatják. A részvényekből, kötvényekből származó haszonra 30 százalékos adó vonatkozik. Öröklakások, magánházak eladásakor a nyereségre 22 százalékos kulcs az irányadó. Ha van valakinek egy nyaralója vidéken, akkor is kell utána évente adót fizetni, ha nem adja el – ezt mondhatnánk magyar viszonylatban önkormányzati adónak vagy hozzájárulásnak a településfejlesztéshez.

Az állami egészségügy nem teljesen ingyenes

Öröklési és ajándékozási illeték sincs, ezeket eltörölték. A pontosabb kalkulációkhoz és az aktuális szabályozásokhoz érdemes áttekinteni a svéd adóhatóság, a Skatteverket hivatalos tájékoztatóját.

A svédek számára ez a szintű adóterhelés a társadalombiztosítási ellátások széles körét finanszírozza, mint például az oktatás. De az egészségügy nem teljesen ingyenes, egy bizonyos összeget kell fizetni minden orvosi vizitért, illetve a kórházi ápolásért. Az adókat jelentős részben a lakóhely szerinti önkormányzat szedi be.

Ugyanakkor meglepő lehet a magyarok és más nemzetek számára, hogy megadóztatják a nyugdíjakat, jóllehet, azokat már adózott jövedelem után utalják ki.

A svéd adószisztéma főbb elemei közé tartozik a személyi jövedelemadó, ami két részből áll: önkormányzati és regionális adókból, melyek átlagos mértéke 32,38 százalék körül mozog. Bizonyos éves bruttó jövedelem felett – az adóalap korrekciója után – 20 százalékos állami személyi jövedelemadó (szja) is fizetendő. A munkáltatókat terheli az úgynevezett arbetsgivaravgift, ami a bruttó bér körülbelül 31,42 százaléka, és közvetlenül a munkavállaló társadalombiztosítását fedezi.

Az általános forgalmi adó (áfa) mértéke 25 százalék, de bizonyos termékekre és szolgáltatásokra (például élelmiszerekre, könyvekre) kedvezményes, 12 vagy 6 százalékos áfa vonatkozik.

Svédországban a bruttó fizetésből főként jövedelemadót (Inkomstskatt), és társadalombiztosítási járulékokat vonnak le. Az önkormányzati adó 29-35 százalék között mozog, átlagosan 32 százalék, ez mindenki számára kötelező. Az úgynevezett állami adó bizonyos éves szinten felüli jövedelemnél további 20 százalék.

Munkanélküliségi biztosítás és temetési költség

Az egyéb levonások között szerepelhet a munkanélküliségi biztosítás, az úgynevezett A-kassa, amely opcionális, de elterjedt. Ennek a munkanélküliségi biztosításnak az a feltétele, hogy tagja legyen valaki az adott szakmát képviselő szakszervezet munkanélküliségi pénztárának. Ide havonta be kell fizetni körülbelül 170 koronát. Ha munkanélkülivé válik az ember, akkor ők fogják majd kifizetni a segélyt. Ehhez a munkaadóknak nincs köze.

Ha tagja valaki valamelyik egyháznak (csak a svéd állami egyházakról van szó), 1 százalék pluszadót fizet be. A fizetés 0,065 százalékát kell még befizetni temetési költségre, akkor is, ha nem tagja valaki az állami egyháznak. Ez körülbelül 300 korona egy évben.

A norvégoknál még létezik

Ami a skandináviai vagyonadó múltját illeti, 1981-1996 között létezett vagyonadó Norvégiában, Svédországban és Dániában is. 1997 és 2006 között már csak Norvégiában és Svédországban, de Dániában nem. Vagyonadó az említett három ország között ma csak Norvégiában van, Dániában és Svédországban nincs. Egyes közgazdászok szerint, ahol létezik vagyonadó, ott általában valamivel magasabb a gazdasági növekedés, bár ezt ezernyi más tényező befolyásolja.

A vagyonadónak, minden más adónemmel ellentétben mindig is politikai mondandója, jelentősége volt, mondván, fizessenek a gazdagok! Szinte minden országban folyik erről ma is vita. A közelgő szeptemberi 13-ai svéd választásokon is előkerül majd, mint aduász. A dániai szociáldemokraták be akarták vezetni a közelmúltban megint, a norvég politikusok egy része meg el akarta törölni.

Ugyanakkor – ahogyan az több szakmai oldalon is olvasható – az állampolgárok egy része igazságtalannak tartja a vagyonadót. A reddit.com-on az egyik kommentelő így érvelt:

„Köszönöm, de nem értek egyet azzal a feltevéssel, hogy azért kellene extraadót fizetnem, mert évente 200-300 órát túlórázom, és úgy döntök, hogy spórolok. Mivel racionális döntéseket hozok a pénzem felhasználásáról, (a politikusok szerint) támogatnom kell azokat, akik nem tudták kezelni a pénzügyeiket. Én most azt gondolom, hogy a költségvetés más területeiről is vehettek volna el forrást a fejlesztésre, ahelyett, hogy extraköltséget rónak a polgárokra.”

A fentebb felsorolt adónem-csokor bármiféle megszegése súlyos büntetést von maga után Svédországban és más skandináv országban is. Igen komolyan büntetik az adócsalást, amely cégek esetében többnyire összefügg a könyvelési csalással és egyéb, még komolyabb bűntettel. Az alvilági szervezett bandák, akik kábítószer- vagy fegyverkereskedéssel foglalkoznak, többnyire eleve elkövetik az adócsalást, hiszen bevételük eleve tiltott cselekményből származik.

A készpénz eltűnése is befolyásoló tényező

Ugyanakkor az a tény, hogy szinte eltűnik a készpénz használata, azaz minden kiadásnak nyoma marad, jelentős mértékben csökkenti az adócsalást. Amíg Magyarországon készpénzzel fizetünk a feketén dolgozó szerelőnek, aki nem ad számlát – ahogy a taxis is megkérdezi, adjon-e –, de a kozmetikusnak, a fodrásznak és a pedikűrösnek is pénzt nyomunk a markába, nem beszélve a különböző piacokon való vásárlásról, Svédországban még a lomtalanítós kitelepüléseken, régiségvásárokon – ezek a loppisok – se fizet senki készpénzzel, hanem mobillal.

Minden évben március közepétől május elejéig kell elkészíteni az adóbevallást, ami – ugyanúgy, mint nálunk – az elmúlt évre vonatkozik. Február elején megérkezik az adóhivataltól online az előre kitöltött blanketta, amit az adóalanynak ellenőriznie kell és ha stimmel, automatikusan egy kód segítségével jóváhagynia. Ezen a blankettán szerepel az is, hogy a hivatal számitásai szerint be kell-e még több adót fizetni vagy ellenkezőleg, visszajár egy bizonyos összeg, mert túl sok adót vont le a fizetésből a munkáltató.