Mit kezd az állam a devizaadósságával?

Főleg a  külföldiek és a bankok hitelezik Magyarországot

A központi költségvetés adóssága közel 74 milliárd eurót tesz ki (ez megfelel a GDP 74 százalékának), ennek mintegy 60 százaléka forintban, 40 százaléka pedig devizában denominált. Az összadósság több mint 60 százaléka az elkövetkezendő öt éven belül jár le, azonban az államadósság több mint 50 százalékát külföldiek jegyzik, így az ország meglehetősen sebezhető a kockázati besorolásban bekövetkező változásokkal szemben. A külföldi befektetőkön kívül kereskedelmi bankok kezében van a forintadósság jelentős része (valamivel több, mint egyötöde).

Kell még újabb devizakötvény?

A 2014. évre a magyar államadósság finanszírozási igénye mintegy 12 milliárd eurót tesz ki (a GDP 12,5 százalékát). A második félévben felfut a devizahitelek megújítása, főként a 2008-as, 2 milliárd eurós EU-IMF-Világbank segélycsomag lejárata miatt. Ezért elképzelhető, hogy az államadósság-kezelő központ folytatja a devizakötvény-kibocsátást (az ötmilliárd dolláros kötvényprogram részeként).

Azonban az állami devizatartalékok magas szintje (3,8 milliárd euró a dollárkötvények értékesítése nélkül) és a komoly külkereskedelmi többlet (várhatóan 1,8 milliárd euró) nyomán lehetséges a lejáró devizahitelek egy részének forintforrásokból történő finanszírozása - írja az Erste elemzése.

További hozamok, árfolyamok >>

Emelkedhetnek a hozamok

A forintkibocsátás jövő évi mennyisége attól függ, hogy az adósságkezelő forintban meghatározott állampapírokkal kívánja-e megújítani a lejáró devizaadósságot. Ez a lépés viszont az Erste szakértői szerint felfelé ható nyomás alá helyezheti a forinthozamokat, főleg, ha figyelembe vesszük a Fed eszközvásárlási programjának visszafogása esetén a várakozások szerint kedvezőtlenebbé váló külső piacok hatását is.