TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az utóbbi napokban az unásig ismert görög problémák mellett más is komolyan nyomasztotta a tőzsdéket, ráadásul olyasvalami, ami mindig is szokta. A tőzsdével foglalkozó szakirodalomban ugyanis kiemelt helyen szerepel, hogy ha magas vagy nő a kamat, akkor a részvényekből inkább a kötvények felé kezd el áramlani a tőke, és fordítva.

Az utóbbi hetekben pedig éppen ez történt Nyugat-Európában. A tíz éves német állampapírok hozama ugyanis 0,05 százalékon érte el mélypontját április közepén, azaz gyakorlatilag nulla volt, majdnem negatívba fordult, mint a svájci papíroké. (A rövidebb futamidejű német kötvények hozama pedig már régen negatív volt.) Innét szerda délig mintegy 0,65 százalékra jött fel éves szinten, de volt kedden 0,7 százalék felett is.

Ez persze még mindig csekélyke hozam, ám a 0,6 százalékpont körüli emelkedés eléggé komoly egy ilyen fontos és likvid kötvényfajta piacán, és megkérdőjelezi azt a korábbi, a piac által már látszólag elfogadott feltételezést, hogy Európában még jó ideig nulla közelében lesznek a kamatok, hozamok.

Valóságos katasztrófának számít

A befektetők szeme előtt ráadásul az lebeghet, ami Amerikában történt: a QE, a mennyiségi lazítás (pénznyomtatás) bejelentése előtt nagyon alacsonyra süllyedtek a kötvényhozamok, ám mire a pénz ténylegesen megjött, a QE beindult, ismét feljebb mentek. Most is a németnél vagy a japánnál jelentősen magasabb, 2,24 százalék a tíz éves amerikai állampapírok hozamszintje.

A Bloomberg egyenesen kötvénypiaci összeomlásról, katasztrófáról (meltdown) beszél már a cikke címében is. A gazdasági-tőkepiaci kérdésekben egyik legautentikusabbnak számító hírportál szerint néhány hét alatt több mint 450 milliárd dollár távozott a világ kötvénypiacairól. A hozamok ugyanis előzőleg már olyan mélyre estek, ami már csak akkor lett volna indokolható, ha defláció és európai recesszió következne be.

Az olaj az egyik fő bűnös

Erre láttak is esélyt korábban, amikor például az olaj ára 50 dollár alatt mozgott, és az előrejelzések 30 dolláros olajjal riogattak. Az olaj azonban emelkedni kezdett, amint megjelentek a jelei annak, hogy lesz némi infláció és gazdasági növekedés Európában. Ezzel pedig annak valószínűsége is megnőtt, hogy az EKB esetleg előbb fejezi be az ő mennyiségi könnyítési programját.

A Blooberg öt grafikonnal magyarázza meg, miért is történt ez az európai kötvénypiaci hozamemelkedés. Az első az olaj árfolyama. Az olaj árának tavalyi és idén év eleji összeomlása a többi tőkepiacon is felfordulást okozott, ami ellen leginkább a kötvénypiacokon lehetett menedéket találni. Ez a hatás az olaj áremelkedésével megszűnt.

Végre lehet egy kis infláció

A második az eurózóna inflációja, amely több hónapos emelkedés után végre visszajutott a pozitív tartományba. Ezzel párhozamosan az európai gazdasági növekedés is javult, az éves szinten 1,1 százalékos minimális értékről 1,4 százalékra.

A negyedik a befektetők határidős pozícionáltságát mutatja be, eszerint az év elején hatalmas vételi pozíciók épültek ki amerikai államkötvényekre, ezek nagy része az utóbbi pár hónapban leépült. Az utolsó ábra a Bloomberg saját, német államkötvényhozamokat mutató indexe, amely április közepén negatívba csúszott, azóta viszont évi 0,344-re emelkedett.

Begyűrűzik? Be.

A globális kötvénypiaci összeomlás az éjjel elérte Ázsiát is. A Bloomberg szerint a japán állampapírok hozama 8 bázisponttal emelkedett, az ausztrál papíroké pedig 2013 júniusa óta nem látott mértékben ment fel. A Concorde Értékpapír blogja „kísérteties hasonlóságot” talált a német és a japán kötvényhozamok között – pontosabban a Japánban 2003-ban lezajlott hozamesést, majd hozamemelkedést hasonlította a mostani német fejleményekhez.

A kötvénypiac pedig átgyűrűzik a részvénypiacra, a hozamemelkedés árfolyamesést jelent, a részvények is lefelé tartottak, főleg kedden. A szakértők erős korrelációról beszélnek. A Bloomberg szerint Mario Draghi mennyiségi könnyítési programja majdnem két éve nem látott mértékben láncolta egymáshoz az európai kötvény- és részvénypiacokat. A korreláció az 50 európai blue chip-részvény árfolyamát mutató EuroStoxx 50 index és egy európai kötvényindex között 2013 szeptembere óta nem volt ilyen magas.

Az euró/dollár is sokat számít

Ehhez jön még az is, hogy eközben az euró gyengülése megállt, sőt erősödött a dollárhoz képest. A korábbi eurógyengülés komoly stimulust adott az európai részvénypiacoknak, főleg ami az exportra termelő vállalatokat illeti. Nem kedvezett ugyanakkor az amerikai cégeknek, amelyek exportlehetőségei romlottak. Emiatt most zsinórban láttunk olyan napokat, amikor a német DAX index 1-2 százalékot esett, az amerikai S&P 500 pedig csak 0,2-0,5 százalékot. Az európai indexek alulteljesítővé váltak. A DAX áprilisi csúcsáról több mint hét százalékot esett, az S&P csak 1,3 százalékra van 2126 pontos éves csúcsától.

Élete shortja túl gyorsan jött

A híres kötvénypiaci befektető, Bill Gross áprilisban a német államkötvények eladását, shortolását a „short of a lifetime” jelzővel illette. Nagyjából azt mondta ezzel, hogy az életben csak egyszer adódik ilyen remek lehetőség, hogy ennyire biztosan az árfolyam esésére lehessen bazírozni. „Jobb, mint az angol font 1993-ban” – tette hozzá. (Ez volt az a híres eset, amikor Soros György is óriási összeget nyert a túlértékelt angol font shortolásával.)

Ebben a jelek szerint igaza volt, de az időzítésben nagyot tévedett: nem sokkal később úgy pontosította kijelentését, hogy az EKB könnyítési programjának a végéig kell várni, hogy ez bejöjjön. Ehelyett pár hét elegendő volt hozzá.

Nálunk is beindult a hozam

Állampapírpiaci referenciahozamok (forrás: ÁKK)

A kötvénypiaci emelkedés hozzánk is begyűrűzött: december óta nem látott szintre emelkedtek a magyar kötvényhozamok. Szakértők a forint relatív gyengeségét is az európai kötvényhozamokkal hozzák összefüggésbe.

„Az európai kötvénybuborék kipukkadt” – írta nemrég Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon. Szerinte a pénznyomtatási programok (QE) önellentmondást hordoznak, amit már az USA esetében is láttunk. „Ha a jegybank elkezd állampapírokat vásárolni, akkor azzal lenyomja a hozamokat, megemeli a kötvényárakat és minden más eszköz árát is, felfrissíti a gazdaság vérkeringését, ami növekedést és/vagy inflációt okoz, ami viszont azt jelenti, hogy egészségesebb, erősebb lesz a gazdaság, tehát abba lehet hagyni a QE-t, és mivel előbb-utóbb kamatemelkedés is lesz, ha kellően jó bőrben van a gazdaság, akkor a kötvényhozamoknak nem is esnie, hanem emelkednie kéne.”

Paradox, de nem kell megijedni

Tehát azáltal, hogy a jegybank elkezd állampapírt venni, paradox módon a kötvények áreséséhez (a hozamok emelkedéséhez) járul hozzá. „Ennek hazai vonzata a forint ideiglenes gyengülése és az állampapírhozamok emelkedése lehet, de egyik kapcsán sem kell megijedni nagyon” – tette hozzá a szakember.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
Állampapír / Kötvény Mi lesz veled, Magyar Állampapír Plusz?
Eidenpenz József | 2020. március 30. 06:06
A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.
Állampapír / Kötvény A nap grafikonja: Nagyot estek a szuperkötvény-eladások
Eidenpenz József | 2020. március 24. 16:45
A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.
Állampapír / Kötvény Kinek érheti meg a nyugdíjkötvény?
Privátbankár.hu | 2020. március 16. 06:07
Az ÁKK egy újabb nagy dobásra készül 2020-ban, ami nem más, mint a nyugdíjcélú állampapír.
hírlevél