Hétfőn 50 milliárd forintnyit szeretett volna eladni az adósságkezelő a hathetes papírból, de igen intenzív hozamemelkedés mellett is csak 45 milliárdnyit sikerült értékesíteni – írta az Aegon Alapkezelő Total Return blogja. A szerző, Németh Gábor szerint ez a múlt heti sikertelen éves és három hós aukcióval társulva új megvilágításba helyezi a dolgokat.
Az elmúlt pár hónapban soha nem látott alacsony szintre, mélyen az alapkamat alá estek a hazai rövid hozamok, ami bár nem egyedülálló a régióban, mégis Magyarországon nagyban egyedi, technikai tényezőknek volt betudható. Várható volt, hogy a 60-70 bázisponttal az alapkamat alá süllyedő hozamokban lesz változás, az igazi kérdés az időzítés volt.
Az első jelek az euró-forint keresztárfolyamban implikált forintkamatokban mutatkoztak meg október elején. A rövid, egy hónapos árfolyamjegyzések jelentőset pattantak 0,3-0,4 százalékról 1,1-1,2 százalék fölé.
A diszkont kincstárjegyek piacán a nyáron komoly zavart okozott, hogy az – esetenként kényszerből - fokozódó kereslet csökkenő kínálattal párosult, ez pedig extrém hozamcsökkenést eredményezett. Az eltelt hónapok során azonban elkezdtek alkalmazkodni a piaci szereplők, várhatóan előrehozták kényszerű vásárlásaikat, emellett pedig új helyet kerestek a pénzpiaci befektetéseknek, amelyek egy jelentős része valószínűleg betétekben kötött ki – írja Németh Gábor.
Az aukciós adatokból kiderül, hogy július óta fokozatosan csökkent a kereslet, mely végül évek óta nem tapasztalható aluljegyzés és sikertelen aukciók formájában öltött testet. Mi játszott ebben közre? Piaci konszenzussá vált, hogy az extrém hozamesést az MNB kéthetes betétéből való kiszorulás, a csökkenő kibocsátás és a kényszervásárlások okozták.
„Vélhető volt, hogy az ÁKK az év végi adósság/GDP adat kozmetikázása érdekében nagyon alacsony szintre fogja lecsökkenteni a kormányzati likvid pénzállományt. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy a megcsappant tartalékokat januárban hirtelen fel kell tölteni, vagyis nagyon megugrik a kibocsátás a rövid papírokból, ami meg valamekkora hozamemelkedést fog kiváltani” – írják.
Ha viszont januárban emelkedni kezdenek a hozamok, akkor miért vegyünk évest papírt? – hát nem is vett senki sem. Viszont ha januárban már magasabban lesznek a rövid hozamok, akkor a mostani három hónapos DKJ hozamába (január végi lejárat) már egy hónapnyi magasabb határidős hozamot kell beleszámolni, tehát az elfogyó kereslet mellé hozamemelkedési várakozások társultak már ennél az instrumentumnál is.
Amennyiben nem lesz jelentős kényszervásárlás rövid papírokból az elkövetkező két hónapban, például az úgynevezett EHO-s pénzpiaci, vagy rövid kötvény alapok, akiknek bármilyen áron legalább a portfóliójuk 80 százalékát forintos állampapírban kell tartaniuk, „akkor kijelenthetjük, hogy a hazai pénzpiaci hozamok esése nem csak hogy megállt, de akár komoly emelkedés elé is nézhetünk” – írja a Total Return blog.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
