Igazán nem panaszkodhatnak a hazai kisbefektetők, az Állam valósággal kényezteti őket. Amíg például a főleg intézményi befektetők, bankok, külföldiek által vásárolt egy éves diszkont kincstárjegyek referenciahozama legutóbb mindössze 0,45 százalék volt, addig a szintén egy éves lakossági Kamatozó Kincstárjegyre 2,75 százalékot fizetnek.
Ezen kívül a különböző, inflációkövető vagy kincstárjegykövető lakossági államkötvények (Prémium, azaz PMÁK és Bónusz, becenevén BMÁK) kondíciói is jók, olyannyira, hogy az intézmények ilyesmikről csak álmodhatnak, pedig szívesen vennék. Aktuális kamatuk 2,3 és 3,5 százalék között van, jóval magasabb a nem akciós bankbetétekénél.
Valamennyit mindig törődni kell vele
Az átlagos kisbefektető azonban jellemzően nem akar sokat állampapírjaival foglalkozni, a biztonságon kívül talán egyszerűségük miatt is választja ezeket. Ám nincs olyan megoldás, hogy megveszem és elfelejtem öt évre, mert a kamatok újra befektetésével mindig törődni kell.
Lehet erre állandó megbízást adni, hogy a Kincstár ezt megtegye helyettünk, de ez csak arra jó, hogy ne felejtsük el a határidőt. Vagy megtehetjük ezt webes felületen vagy telefonon, postán beküldve is. Esetleg választhatjuk azt, hogy egy éves fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegyeket veszünk és ezek automatikus befektetését kérjük, de hosszabb távon ezzel valószínűleg rosszabbul járnánk, mint a változó kamatú kötvényekkel.
Kell többféle számla és értékpapír
Hogyan érdemes állampapírba fektetni? Egyrészt nem árt hozzá tartós befektetési számlát nyitni (tbsz), hogy az adókat megússzuk. Lehet, hogy eközben normál számlánkon sem árt egy kis tartalékot hagyni, rendkívüli esetekre, rövidebb futamidővel. A Prémium és a Bónusz államkötvényeknek egyaránt van előnye, így ezeket sem árt kombinálni.
Így a portfólió okos megosztásának jegyében máris van háromféle állampapírunk, mondjuk valamicske Kamatozó Kincstárjegy a normál számlán, Prémium és Bónusz kötvényünk a tbsz-en. Egy éven belül, ráadásul különböző időpontokban ebből egy lejár, kettő kamatot fizet, tehát újra be kell fektetnünk, akár az említett automatikus megbízással, akár önállóan.
Halmozhatjuk is a számlákat
Mivel ilyenkor az eredeti értékpapír már nem kapható, ezzel a módszerrel évente kettővel nőhet a számláinkon levő papírok száma. A TBSZ futamideje öt naptári év, plusz a gyűjtőidőszak, így öt év és pár hónap múlva simán lehet akár tíz-tizenkét féle értékpapírunk is.
Abba az esetbe most ne is gondoljunk bele, hogy mi van, ha ráadásul minden évben keletkezik új megtakarításunk, és újabb és újabb tbsz-számlákat nyitunk. (Esetleg ha valahol, például banknál, brókercégnél még NYESZ-számlánk is létezik, és arra is állampapírt vettünk.)
Mint a nyílt végű alap
Sokkal jobb lenne, ha nem kellene állandóan új értékpapírokat vásárolni. Lenne egy stabilan elérhető értékpapír, amely tőkésíti a kamatokat. Hasonló megoldásra van példa az inflációhoz kötött kamatú Babakötvényeknél: ezek ugyan nem tőkésítenek, de a 19 éves futamidő alatt bármikor lehet belőlük venni újra, részben a saját kamatukat újra befektetve, részben új befizetésekből.
Ha legalább a tbsz-ek 5+1 éves futamideje alatt lehetne végig kapni mindig egy ugyanolyan, jó kondíciójú papírt, vagy lennének tőkésítő, csak a futamidő végén fizető sorozatok, az sokat egyszerűsítene a kisbefektetők életén. Esetleg egy olyan nyílt végű állampapír-befektetési alap, amelynek nincs lejárata, folyószámla-szerűen működik.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
