Mibe fektessek? Jól megdrágultak egyes állampapírok a múlt héten

Viharos héten van túl a magyar állampapírpiac és a forint is, az EU-s pénzek körüli viták inkább negatív hírekkel szolgáltak. De az állampapírpiacon ez nem érződött, vagy egyes hatások semlegesítették egymást. Egy hét alatt a magyar állampapírok referenciahozamai érezhetően csökkentek, különösen a legrövidebb, 3-6 hónapos futamidőknél, meg a közepes, 3-5 éveseknél. A három hónapos Bubor (bankközi hitelkamatláb) is 15,61 százalékról 15,32 százalékra csökkent.

A nemzetközi tőkepiacok, a főbb devizák is eléggé nyugodtak voltak. Az USA-ban a hálaadás és a fekete péntek miatt alig volt esemény. Az euró a hetet 408 forint körül kezdte, péntek késő délután pedig 410 körül volt.

Még mindig jó a diszkont kincstárjegy

Mit jelent mindez a kisbefektetők számára? Rövid távra a legvonzóbb alacsony kockázatú befektetésnek most is a diszkont kincstárjegyek bizonyulnak. Annak ellenére, hogy hozamesés – tehát árfolyam-emelkedés – volt az utóbbi egy hétben, ezeknek a papíroknak a hozama még mindig eléri az évi 12,5-13,0 százalékos sávot a fél-egy éves futamidőknél.

A hosszabb, több éves fix kamatozású papírok hozama viszont eléggé mélyen az inflációs számok alá süllyedt, és bőven egy számjegyű. Kérdés, ezek nem jelentenek-e túlzott kockázatot a kisbefektetők számára. Újabb kamatemelkedés esetén ugyanis komolyabb veszteséget okozhatnak tulajdonosaiknak. (A 2025/C jelű kötvényre csak a kamatfizetés miatt nincs átmenetileg árjegyzés.)

A változó kamatok dilemmái

Új inflációs vagy más fontos makrogazdasági adat nem érkezett, a változó kamatozású értékpapírok frontján így szintén a kamatviszonyok hozhatnak újdonságot. A süllyedő rövid diszkontkincstárjegy-hozamok miatt csökkentettük például a Bónusz kötvényekre vonatkozó kamatbecslést. (A legutóbbi három hónapos kincstárjegy-aukció hozamszintjére, plusz egy százalékpont.)

Az inflációról sok jó hír nem érkezett, naponta halljuk a horrortöréneteket a kiskereskedelmi áraktól itthon. Egyelőre inkább külföldön vannak halvány jelei, hogy talán csökkenő pályára áll. Nálunk ez később valószínű, még az egyébként kötelezően optimista Magyar Nemzeti Bank is további emelkedést vár. A lakosság kedvenceinek számító Prémium kötvények (PMÁP) viszont elég tűrhető infláció elleni védelmet jelentenek.

Még egy Bubor-hoz kötött kötvény

Többször említettük már a bankközi hitelkamatlábhoz (Bubor-hoz) kötött változó kamatozású kötvényeket, amelyek kamata most igen magas, de kamatcsökkentés esetén hamar vissza fog esni. Nemrég újabb, 2032-ben lejáró sorozatot bocsátottak ki, a 2032/B-t, a szokásos feltételekkel. (Kamatfizetés negyedévente, a kamat a három hónapos Bubor, kamatprémium pedig nincs.)

Az ilyen típusú, elsősorban intézményeknek szánt Bubor-kötvények ellen azonban lakossági szemszögből több minden szól:

• A magas kamat hamar leeshet, ha Magyarország nehéz ügyei, például az EU-támogatások vagy az energiaárak rendeződnek.
• A negyedévenkénti kamatfizetés sok teendővel jár.
• Az eladási és visszavételi árak között nagy a marzs (árrés) a Kincstárnál, és nagysága előre megjósolhatatlan.
• A hosszú futamidő magasabb kockázatot jelent.
• A múltban évekig mesterségesen szorították le a kamatokat, így a Bubort is.

Kötvények megrögzött pesszimistáknak

Ami mégis mellettük szól, hogy a magas kamat mellé még az árból is kaphatunk némi diszkontot. A 2029/B ugyanis jelenleg 99,55, a 2032/B pedig 97,35 százalékos nettó árfolyamon kapható. Így az – elméletileg – elérhető hozam tovább nő, a Bubor fölé, 16,6, illetve 17,0 százalékra. Annak feltételezésével legalábbis, hogy nem változnak a kamatviszonyok, és a Bubor a jelenlegi szinten marad, ami nyilván nem fog bekövetkezni. (Lásd a táblázatot is.)

Így ezek a kötvények inkább azoknak valók, akik úgy gondolják, hogy a bakközi kamat, a Bubor még nagyon sokáig magasan marad. Ez pedig például akkor jöhet, ha az ország gondjai nem mérséklődnek, és jó ideig magasan kell tartani a bankok számára a jegybanki kamatokat (az “effektív kamatlábat”.) Ebben az esetben azonban lehet, hogy az infláció is magas lesz, és a forint is gyengül, ami ellen más kötvények jók.

Így ezek a Bubor-kötvények inkább csak kisebb mennyiségben, a portfólió színesítésére ajánlhatók. (Gyanús, hogy a hozambecslés eredménye az egyik kötvénynél majdnem pontosan 16,0, a másiknál 17,0 százalék éves szinten. Lehet, hogy pont így árazták be az értékpapírokat?)

A kamatemelés növelésének csökkentése

Ami az említett heti eseményeket illeti, sok kritikára talált a közgazdászok, elemzők egy része körében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hét eleji lépése. Egy rendelettel megtiltotta ugyanis a magas kamatok fizetését nagybefektetők (alapok, nyugdíjpénztárak stb.), köztük a vagyonosabb magánszemélyek számára is.

Ezzel a 18 százalékos egynapos kamat áldásos hatásait korlátozta, amit október közepén vezettek be. Török, argentin utat, többes kamatrendszert, az infláció-ellenes intézkedések részleges visszavonását emlegette sok szakember.

Hosszabb távon nagyon károsnak bizonyulhat, hogy az MNB kamatot emel, majd egy minisztérium de facto kamatot csökkent – mondták el például a Holdblog podcastjában.

A lépés célja egyébként az lehetett, hogy a befektetők egy részét az állampapírok felé terelje, és ezzel az állami kamatkiadásokat csökkentse. Talán ez volt a heti állampapír-hozamesés mögötti egyik fő mozgatórugó.

Sokáig magasan maradhat a kamat

A monetáris politikában tartós szigorra van szükség mindaddig, amíg a kockázatokban trendszerű csökkenés nem következik be. A 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos egynapos betéti ráta hosszabb távon fennmarad – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke az MTI szerint.

A infláció Magyarországon 2023 végére jó eséllyel újra egy számjegyű lesz. Az infláció terén globális szinten fordulat várható a következő hónapokban, 35-40 országban már el is indult az enyhe csökkenés –- mondta Virág.

A magas vagy emelkedő pályán levő kamatok rendszerint erősítik az adott devizát. Így a hasonló nyilatkozatok egyfajta verbális intervenciónak (szóbeli beavatkozásnak) is tekinthetők a forint védelmében.

Csak lassú csökkenést vár az Erste is

Kedden az MNB kamatdöntésén viszont nem történt meglepetés. Nem változnak előrejelzéseink – írta ezt követően az Erste Befektetési Zrt. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább az év végéig a mostani szintek körül ingadozhatnak. Várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be Magyarország kockázati megítélésében – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába (13 százalék).

Az alapkamat csökkentésére azonban érdemi inflációs fordulat, azaz a jövő év második fele előtt nem számítunk – tették hozá.

Kötvény– és kamatfigyelő sorozatunk előző részét lásd: