Látszólag csekély, de a vásárlói szokásokat várhatóan befolyásoló mértékben változott az inflációkövető Prémium államkötvények visszavásárlásánál alkalmazott árfolyam. A csak az Államkincstár fiókjaiban kapható és csak magánszemélyek által vehető, részben igen kedvező, jelenleg 6,1-9,5 százalékos kamatozású papírokat eddig 98 és 100 százalék közötti nettó árfolyamon vették vissza a kiszállni kívánó ügyfelektől. (Lásd táblázatunkat.) A nettó árfolyamhoz minden esetben hozzá kell számolni a felhalmozott kamatot.
| Prémium államkötvények | ||||
| Sorozat | Kibocsátás | Lejárat | Nettó vételi | Nettó vételi |
| dátuma | dátuma | árfolyam, 03. 01. | árfolyam, 4. 04. | |
| 2013/I | 2010. 01. 25. | 2013. 01. 25. | 99,30 | 98,00 |
| 2013/J | 2010. 08. 26. | 2013. 08. 26. | 98,00 | 98,00 |
| 2014/I | 2011. 08. 11. | 2014. 08. 11. | 98,00 | 98,00 |
| 2015/I | 2010. 12. 08. | 2015. 12. 08. | 98,42 | 98,00 |
| 2015/J | 2012. 01. 11. | 2015. 01. 11. | 98,73 | 98,00 |
| 2015/K | 2012. 03. 19. | 2015. 03. 19. | - | 98,00 |
| 2016/I | 2011. 11. 28. | 2016. 11. 28. | 98,10 | 98,00 |
| 2017/I | 2012. 03. 05. | 2017. 03. 05. | - | 98,00 |
| Forrás: ÁKK | ||||
Az árfolyam korábban a lejáratig hátralevő idővel fokozatosan csökkent, ám a befektetők hamar észrevették azt is, hogy a kamatfizetési napokon mindig száz százalék volt. Ez jó alkalmat kínált arra, hogy egyes régebbi, szerényebb kamatú sorozatokat jobb kondíciójúakra cseréljenek, vagy esetenként a három vagy öt éves papírokat egy vagy két éves befektetések helyett is használják. Most azonban egységesen 98 százalék a visszavásárlási ár, ami nagy valószínűséggel csökkenti majd a befektetők átcserélési kedvét. A papírok eladási árfolyama – a kapható sorozatoknál – egyébként egységesen száz százalék, plusz a felhalmozott kamat, tehát két százalékpont a vételi és eladási ajánlatok közötti marzs.
Tőzsdei forgalom híján a kibocsátóra vagyunk utalva
Végül néhány kiragadott példa arra, hogy más kötvényeknél mekkora marzsot alkalmaznak az árjegyzésben - általában nagyobbat, vagy hasonlót. A 2015/B jelzésű, kincstárjegyekhez kötött, változó kamatozású államkötvény vételi és eladási ajánlatai a névérték 94,3 és 96,1 százalékán álltak április 4-én. A 2015/C jelzésű fix kamatozású államkötvényt 93,17 százalékon veszik és 98,60 százalékon adják, az utóbbihoz egyébként évi 8,25 százalékos hozam tartozik, a vételi árhoz pedig 10,25 százalékos. Úgy tűnik, itt is két százalékpont a marzs, csak nem az árfolyamra, hanem a hozamszintre vonatkozóan. Aki megveszi ezt a kötvényt, és már másnap meggondolja magát és eladja, az mindenesetre több, mint 5,5 százalékos veszteséggel tudja ezt megtenni.
Nem mindegy, kamatot kapunk-e vagy hozamot
|
| (FHB-reklám részlete) |
Az FHB Forte inflációkövető kötvény korábbi sorozata, amely nagyon hasonlít a Prémium államkötvényhez, 99,3 százalékon adható el és 101,3 százalékon kínálják. A fix kamatozású FJ15NF01 jelzáloglevélnél pedig 97,41/100,11 százalékon állnak a frontok, mindkettő kedvezőbb az állampapírok lakossági árjegyzésénél.
A Raiffeisen a 2015. március 19-én lejáró fix kamatozású papírjára 98,04 százalékon hirdet meg vételi és 101,57 százalékon eladási árfolyamot, a ugyanekkor lejáró változó kamatozású sorozatnál ez 98,2 és 100,0 százalék, valamivel kisebb tehát a marzs, mit az állampapíroknál. Nagy hibája viszont, hogy az árfolyamokhoz tartozó hozamot nem köti a befektetők orrára. Sőt amikor ügyfélként írásban kerestük meg ezzel kapcsolatban a bank ügyfélszolgálatát, akkor sem tudtak felvilágosítást adni, de nem is nem is csoda, ugyanis következetesen összekeverték a kötvény hozamát a kamatozásával. További hibája az árjegyzésnek, hogy április 4-én közlik a harmadikai árfolyamokat.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
