Az idén tervezett 3-3,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás kétharmada a márciusi 3 milliárd dollárkötvénnyel már megvalósult. A januárban közzétett finanszírozási terv szerint 1,1-1,3 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátása lenne még hátra, mondta Borbély, hozzátéve, ha nagy lesz a banki kereslet, az magától megoldja a finanszírozást.
A csütörtökön bejelentett lépéseihez készített háttéranyagában az MNB azt írta, hogy a legutóbbi finanszírozási terv teljesüléséhez további jelentős mennyiségű forintkötvényt kell a hazai szereplőknek, jelesül a bankoknak vásárolniuk, további devizakibocsátás nélkül. Az államadósság kezelése szempontjából kedvező, hogy az MNB intézkedése elsősorban a hosszabb futamidejű forint állampapírok iránti banki keresletet élénkítheti, mondta Borbély.
A vezérigazgató-helyettes hozzátette, az adósságkezelő elébe megy az MNB-lépésektől remélt keresletnek, hiszen a belföldi forint-finanszírozás a legjobb. Már most is nagyfokú rugalmasságot mutat. A kormányzati igényre már a csütörtöki aukción a bankok számára népszerűnek remélt papírral jöttek ki, látható sikerrel, mondta.
A bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz kötődő kamatozású kötvényre csaknem hétszeres kereslet mutatkozott. A változó kamatozású kötvényt az eddigi négy helyett már kéthetente viszik aukcióra, piaci igények alapján dől el, hogy az eddigi, diszkontjegy-alapú ötévest és az új háromévest felváltva kínálják-e.
Az MNB csütörtök reggel közölte, hogy a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében kész a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, ha az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát. A cél a külföldi adósság, ezzel a külföldi sérülékenység csökkentése. Az MNB elképzelése szerint a többlet forintpapírokat a belföldi bankok vásárolhatják meg, ennek érdekében jelentett be június-augusztusban esedékes, egyebek közt a kéthetes jegybanki kötvény betétté alakításával, a bankok szabad pénzeit állampapírokba terelő lépéseket.
Nem vágta földhöz. 
