Az állampapír-piacnak csak jó az MNB-kötvény betétesítése

Kész változtatni adósságfinanszírozási tervén az Államadósság Kezelő Központ és ha az MNB mai bejelentése nyomán többlet kereslet jelenik meg a forintalapú papírok piacán, akkor az ÁKK igyekszik a hosszabb futamidejű papírok kibocsátása felé eltolni a forrásszerzését – mondta el a Reuters kérdésére gyorskommentárjában Borbély László András a Portfolio szerint. Az MNB intézkedései által keltett többlet forintalapú állampapír-kereslet hatására az ÁKK képes lehet arra, hogy ne kelljen kibocsátania idén még mintegy 1,3 milliárd eurónak megfelelő devizaalapú államkötvényt.

A január elején közzétett éves finanszírozási terv szerint az idén lejáró összes devizaadósságot teljes mértékben devizaalapú forrásból újítaná meg az ÁKK és ennek érdekében hajtotta végre a választások előtt két héttel a sikeres dolláralapú kibocsátást is, de az még nem fedezte teljesen az idei összes devizalejáratot. Az ÁKK január elején közzétett finanszírozási terve alapján az állam igyekszik a forintalapú finanszírozás felé elfordulni.

A lépés nyomán nem valószínű, hogy emelkednének az állampapírhozamok, sőt ellenkezőleg, hiszen a bankok felől többletkereslet várható. Többlet államkötvény-kínálat inkább változó kamatozású államkötvények kibocsátásában jelentkezhet. A mai 3 éves változó kamatozású államkötvény-aukción már komoly kereslet mutatkozott, hasonlóan az egy éves kincstárjegyekhez.

Amint nemrég írtuk, augusztustól a kéthetes, korlátozottabban használható betét váltja a kéthetes jegybanki kötvényt annak céljából, hogy a pénzintézeteket állampapír-vásárlásra sarkallják. A külföldiek ugyanis a kötvénnyel ellentétben betétben nem tarthatják a pénzüket.

Érdemes emlékezni rá, hogy a kéthetes instrumentumokra és az állampapírokra egyaránt kamatot fizet az állam, illetve a jegybank, ám az MNB-betét vagy kötvény nem segít az államadósság finanszírozásában. Így a kéthetes betétek állományától függetlenül kell állampapírokat is kibocsátani. Ha sok pénzt sikerülne betétből állampapírba terelni, akkor a kettő közül az egyik kamatkiadást meg lehetne spórolni. (A jegybanki betétekre fizetett kamat az MNB eredményét csökkenti, ami azután szintén a költségvetésnek okoz kiesést, mert az MNB nyereségét oda fizeti be, veszteségét pedig onnét kell kipótolni.)