Augusztustól a kéthetes betét váltja a kéthetes MNB-kötvényt. Az intézkedéssel az ország bruttó adósságállományát mérsékelheti a jegybank.

Szakemberek egybehangzóan állítják: a külső adósság csökkentésével és a folyamatos enyhítéssel nem a gyenge forintra játszik az MNB.

Ha a Magyar Nemzeti Banknak a finanszírozási rendszert érintő csütörtökön bejelentett változtatásai nyomán nagy lesz a bankok kereslete a forint állampapírok iránt, akkor a második félévben nagy valószínűséggel már nem lesz szükség újabb devizakötvény-kibocsátásra, mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

Ha sikerülne az MNB-kötvényben levő pénzek egy részét az állampapír-piacra terelni, az megkönnyítené az államadósság finanszírozását és kamatmegtakarításokat eredményezhetne. Az ÁKK elsősorban a változó kamatozású kötvények kínálatát növelné, amelyekre már ma is nagy kereslet volt.

Befelé fordul az ország - már ami a finanszírozást illeti. A jegybank hajlandó a devizatartalékból is adni az államnak a törlesztéshez. 309-nél járt az euró.

Az októberben érkező uniós pénzeknek köszönhetően nagyot nőtt a kormányzat jegybanknál tartott betéteinek egyenlege.

A hitelintézetek egynapos betétállományának csökkenése azt mutatta, hogy áprilisban enyhén csökkent a bankrendszer forintlikviditása. A kéthetes MNB-kötvények állománya változatlan szinten maradt, mert a belföldi pénzintézetek 32 milliárd forintnyi visszaváltását a külföldiek vásárlásai kiegyenlítették - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai mérlegének hétfőn közölt előzetes adataiból.

MNB: a jegybank legfontosabb monetáris politikai eszközének számító kéthetes MNB-kötvény betétté alakítása a tőke szabad áramlása tekintetében nem vet fel uniós aggályokat.

A Magyar Nemzeti Bank kötvényeiből vásároltak be jelentősebben, de a bankok egynapos betétállománya is növekedett februárban - közölte az MNB az előzetes statisztikai adatai alapján.