Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) néven négy- és hatéves futamidejű, változó kamatozású, egyforintos alapcímletű állampapírok értékesítését kezdi meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A kötvények kamatbázisa a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek aukcióin kialakult átlaghozamokon alapul, melyhez kamatprémium adódik.
Nagyobb kínálat lesz a kamatozás módjából
A 2018/N és 2020/N elnevezésű értékpapírok március 17-től kezdetben a Magyar Államkincstárban vásárolhatók meg, de a banki hálózatban történő értékesítésről, annak feltételeiről egyeztetések folynak az elsődleges állampapír-forgalmazókkal - írja az ÁKK közleménye. Az új kötvényt azzal a céllal dolgozták ki, hogy ne csupán a futamidők tekintetében nyújtson alternatívát a befektetőknek, hanem a kamatozás módjában is.
Az évekkel korábban bevezetett három- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) kamatai ugyanis az inflációhoz igazodnak, míg az új Bónusz kamatai a pénzpiaci kamatok – a kincstárjegy-hozamok – változását követik. A BMÁK kamatbázisa a kamat-meghatározás időpontját megelőző négy darab 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción kialakult átlaghozamok súlyozott számtani átlaga.
Magasan a betétek felett
Ehhez a négyéves kötvény esetében 1,75 százalékos, a hatéves futamidejűnél 2,5 százalék kamatprémium adódik. A négyéves kötvénynél így az éves kamat mértéke 4,89, a hatévesnél 5,64 százalék, sokkal több, mint akár az egy éves fix kamatozású állampapírok, akár a bankbetétek hozama.
Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy a négy éves papírnál az első kamatperiódus 13 hónapból áll, így az erre kifizetendő időarányos kamat összesen 5,42 százalék (ennek az évesített értéke az említett 4,89 százalék). A hatévesnél pedig 14 hónapos az első kamatperiódus, erre bruttó 6,72 százalék jár (ez volt évesítve 5,64 százalék). A kötvények utána évente egyszer fizetnek kamatot.
Intézmények kizárva
A Bónusz-kötvényeket úgynevezett adagolt kibocsátás útján hozzák forgalomba, ami azt jelenti, hogy a lejáratban, más feltételekben egy sorozaton belül teljesen azonos értékpapírok folyamatosan kaphatók lesznek. Első körben 100-100 milliárd forintos mennyiséget terveznek, amelyet belföldi és külföldi természetes személyek és belföldi jogi személyek és szervezetek is megvásárolhatnak, meghatározott intézményi befektetői kör kivételével – írják.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy az intézményi befektetők – befektetési alapok, biztosítók, bankok stb. – ki vannak zárva a vevők közül, de például vállalkozások, alapítványok, társasházak nem. „Az ÁKK Zrt. az új értékpapír forgalomba hozatalával elsősorban a lakosságot célozza meg, de lehetőséget kíván nyújtani vállalati befektetőknek is az állampapírok vásárlására” - írják.
Előre a több éves befektetések felé
„Az adósságkezelő számára kiemelt cél, hogy a pénzügyi tudatosságot erősítse a lakossági befektetőkben: igyekszik az akár több éves lejáratú termékek felé orientálni a megtakarítással rendelkezőket, mindemellett a kötvény futamideje jól illeszkedik a Tartós Befektetési Számlák futamidejéhez is, ami lehetőséget ad a befektetéseken elért hozamok adózásának optimalizálására” – teszik hozzá.
Az Államadósság Kezelő Központ 2012 januárjában programot hirdetett a lakosság állampapír-vásárlásainak növelése érdekében. Ennek eredményeként 473 milliárd forintról 2013 év végére 1688 milliárd forintra emelkedett a lakosság által birtokolt, kifejezetten számukra értékesített állampapírok állománya, ami igen intenzív, 350 százalékos növekedés. Az állomány 20 százaléka van 3-5 éves kötvényekben, és távlati cél ennek az aránynak, valamint a lakosság államadósságon belüli részarányának minél jelentősebb növelése.
Eddig is volt, csak nem tudtuk
Ezekhez hasonló, kincstárjegyekhez kötött kamatozású, több éves változó kamatozású államkötvények egyébként eddig is, sok éve voltak, csak kevesen tudtak róla, inkább intézmények vették. Ilyen például a 2015/B és a 2019/B, kamatozásuk jelenleg 2,91, illetve 3,17 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a 2019-es papírra a névértéknél alacsonyabb, 97,25 százalékos árat hirdettek meg, ami növeli a hozamot.
Nem hozott jó híreket a FAO.
