Ahogy táblázataink is mutatják, az inflációkövető papírok kamatai, attól függően, hogy melyik hónapban indultak és mekkora kamatprémiumot fizetnek, eléggé különbözőek, évi 6,1 és 10,7 százalék között. A napokban kibocsátott 2015/J évi 9,3 százalékos kamata és a jövőben is öt százalékpontos kamatprémiuma mindenesetre kiemelkedik a mezőnyből, majdnem olyan kedvező, mint a legendássá vált első, ám ebben a hónapban lejáró Prémium-sorozaté (2012/I).
Az ÁKK január 13-án háromféle inflációkövető kötvényt kínált eladásra a magánbefektetőknek (az eladási ár mindig a névérték plusz a felhalmozott kamat, a befektetőnek előnyösebb, ha ez utóbbi alacsony). A 2014/J jelzésűt, amely nyári indítású és lejáratú papír és jelenleg a legalacsonyabb kamatot fizeti mind közül. Az említett 2015/J-t, amely most indult és messze a legkedvezőbb kamatozású az újabb papírok körében. Végül a novemberben startolt, öt éves 2016/I-t, amelynél már megemelték ugyan 3-ról 3,5 százalékra a kamatprémiumot, de ezzel együtt sem tűnik távolról sem olyan vonzónak, mint a 2015/J.
Hogy végül az inflációkövető kötvények vagy a fix kamatozásúak, esetleg Bubor-hoz, kincstárjegyekhez kötött változó kamatozású társaik lesznek-e a legjobbak, azt persze nem lehet tudni, sok minden függ majd a kamatszint, a fix állampapír-hozamok és az infláció jövőbeli alakulásától. Az infláció feletti öt százalékpontos reálkamatot azokban a fix kamatozású eszközök a múltban nagyon ritkán tudták kitermelni, így az mindenképpen nagyon kedvezőnek tűnik.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
