(Illusztráció)
A legtöbb pénzintézet ügyfelének csak a közjegyzőnek kell díjat fizetnie a szerződésmódosításkor, de van olyan bank is, amelyik nem ragaszkodik a közjegyzői okirathoz - derül ki az MTI által megkérdezett pénzintézetek válaszaiból.
A változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkezők mostanában kaptak levelet bankjuktól arról, hogy hogyan változna törlesztőrészletük az ügyleti kamat módosításával. Ők dönthetnek úgy, hogy fixálják a kamatokat - akár a hitel teljes futamidejére -, ehhez azonban módosítani kell kölcsönszerződésüket.
Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője az MTI kérdésére a héten elmondta, hogy a jegybank ajánlásának megfelelően a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik, ennek megfelelően nem számítanak fel a hitelkiváltásnál és új hitel nyújtásánál jellemző végtörlesztési, folyósítási vagy ingatlan-értékbecslési díjat. Az MNB elvárása az is, hogy a szerződésmódosításért a bankok legfeljebb az ehhez közvetlenül kapcsolódó legszükségesebb díjat számítsák fel.
Az MTI által megkérdezett bankok eltérő gyakorlatot folytatnak, a legtöbb esetben az átlagosan 20-50 ezer forintos közjegyzői díjat kell megfizetni - a közjegyzőknek - , a K&H Banknál azonban nem írják elő a közjegyzői okiratot, így ez a költség nem terheli az ügyfelet, de 15 ezer forintos díjat kérnek a szerződésmódosítás után.
Az OTP Bank és a CIB Bank ügyfeleinek csak a közjegyzői okirat módosításának díját kell megfizetni, ez általában 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeg.
Az Erste Bank ügyfeleinek egyszeri, 15 ezer forintos szerződésmódosítási díjat is fizetniük kell a közjegyzői díjon felül, és a szerződésmódosítási igény benyújtásakor az aktuális tulajdoni lap is szükséges. Az Erste ugyan az ügyfél kérésre vállalja a tulajdoni lap másolatának lekérését, de az 1000 forintos hatósági díjat az ügyfélnek kell megfizetnie.
A Budapest Banknál a szerződésmódosítási díj 50 ezer forint szerződésenként, ezen felül a közjegyzői díjat kell megfizetni az ügyfélnek.
Az MNB adatai szerint mintegy 106 ezer olyan jelzáloghitel-szerződés van, amelyeket 2015. február 1-je, a fair banki szabályozás hatályba lépése előtt kötöttek, változó kamatozásúak, legalább 10 év futamidejük van hátra, és az ügyfél alapvetően rendben fizeti törlesztőrészletét. Ezeket érinti az MNB által kiadott, fix kamatozásúvá való átalakítást kezdeményező ajánlás.
Az ügyfelek számára a hitelintézetek konkrét, egyedi szerződésük alapján testreszabott fix kamatozású jelzáloghitel-ajánlatokat is küldenek. Ezeket az ügyfelek a levelek kézhez vételétől számított 30 napig fogadhatják el. Az MNB az egyszeri szerződésmódosítással járó esetleges terhek vagy/és enyhén magasabb havi törlesztés esetén is célszerűnek tartja az átállást a fix kamatozásra.
A K&H Bank a kamatrögzítés lehetőségéről szóló tájékoztatásként 10 551 levelet küldött ki, már tavaly decemberre az összes érintett ügyfelet értesítette. Eddig 892 átszerződés történt, és még számítanak további átszerződésekre, de a heti statisztika szerint már csökken az átszerződők száma.
A CIB Bank válaszában jelezte, hogy az MNB ajánlásával összhangban január 31-ig mintegy 7000 ügyfelet kellett személyre szabott levélben tájékoztatniuk. Minden érintett ügyfélnek kiküldték a leveleket, az utolsó tájékoztatókat ezen a héten. A megkeresett ügyfélkörben eddig 8 százalékos az érdeklődési arány, a megvalósulási arány ennél alacsonyabb. A tájékoztatók kiküldését követő hónapban megszaporodott ügyféligényekre számít a CIB.
Az Erste ügyfelei közül az MNB ajánlása csaknem 18 ezer kölcsönszerződést érintett, az érdeklődés alacsony, és mivel a bank a határidőnél jóval korábban, már tavaly a teljes érintett ügyfélkörnek megküldte a tájékoztatót, így nem számítanak a következő hetekben sem nagyobb érdeklődésre.
Az OTP Bank is arról számolt be, hogy eddig visszafogott volt az ügyfelek érdeklődése.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
