Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója kétrészes szakértői cikkben foglalta össze a nyári adócsomaggal elfogadott változásokat laptársunk, a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit oldalán. A második rész azt vizsgálja, hogy az új előírások mellett mennyiben marad vonzó eszköz a bizalmi vagyonkezelés a hosszú távú családi vagyontervezésben, és milyen gyakorlati feltételekkel kell számolniuk az érintetteknek. Az első rész összefoglalója:
A módosítások kedvezőbbé teszik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak családon belüli használatát. Ha a vagyonkezelő a vagyonrendelőnek, annak egyenesági rokonának, testvérének vagy házastársának adja ingyenesen vagy kedvezményesen használatba a vagyonelemet, az nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ez különösen ingatlanoknál jelent könnyebbséget: például egy család által továbbra is lakott, de bizalmi vagyonkezelésbe adott lakás fenntartásának költségei után már nem szükséges adót fizetni. A szerző szerint ezzel szükségtelenné válhat az a korábbi megoldás, hogy a vagyonrendeléskor haszonélvezeti jogot kössenek ki.
Más a helyzet, ha a használatba vevő nem tartozik a kedvezményezett családi körbe. Ilyenkor a vagyontárgy használatával összefüggő költségek és ráfordítások 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az adó a kezelt vagyont terheli, és negyedéves adóelőleg formájában fizetendő.
A változások a tartós befektetési számlák, vagyis a TBSZ-ek folytonosságát is védik. Ha a bizalmi vagyonkezelő személye megváltozik – például magánszemély vagyonkezelő halála, jogi személy megszűnése vagy leváltása miatt –, a lekötés nem szakad meg automatikusan. Ehhez az új vagyonkezelőnek 30 napon belül új tartós befektetési szerződést kell kötnie, és a korábban lekötött valamennyi eszköznek maradéktalanul szerepelnie kell az új nyilvántartásban. Így teljesülés esetén elkerülhető a TBSZ idő előtti megszakításához kapcsolódó adófizetés.
A rendelkezések főszabály szerint a 2026. augusztus 31-től létrejövő vagyonrendelésekre vonatkoznak. A korábbi bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra alapvetően a létrejöttükkor hatályos szabályok alkalmazhatók, ugyanakkor az ingyenes vagy kedvezményes használatba adás új előírásai minden, 2026. augusztus 30-a után megvalósuló használatba adást érintenek
A nyári adócsomag az adóhatósági kontrollt is erősíti. A NAV először a 2023. szeptember 12-ig létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat vizsgálja, majd 2028 januárjától a később létrehozott konstrukciókat is. Az ellenőrzések nem szorítkoznak a dokumentumok formai megfelelőségére: az adóhatóság a jogviszony valós célját, a vagyonrendelés körülményeit, a felek kapcsolatait, a szerződések tartalmát, valamint a vagyonkiadások időzítését és indokait is értékelheti. A szabályozás célja, hogy elkülönítse a ténylegesen generációváltási és vagyonvédelmi céllal kialakított konstrukciókat a kizárólag adóelőnyre építő megoldásoktól.
A szerző összegzése szerint a változások nem szüntetik meg a bizalmi vagyonkezelés szerepét, inkább átalakítják annak adózási kereteit. A családon belüli használat adómentessége, a TBSZ-ek folytonossága és a kedvezményezettek szerzési értékének egyértelműbb kezelése továbbra is kedvező lehet a tudatos vagyontervezésben. Az ingatlanoknál ráadásul a későbbi értékesítés adózásánál a vagyonrendelő eredeti szerzési időpontja lehet meghatározó, ami bizonyos esetekben csökkentheti a kedvezményezett adóterhét.
Az eredeti cikk itt olvasható: Versenyképes marad a bizalmi vagyonkezelés az adóváltozások után? – II. rész >>
Sonnevend Pált titkos szavazással választotta meg a testület. 
