Sosem zártak még ilyen jó félévet a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, mint az idén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég publikált adatai szerint az év első hat hónapjában a szektor intézményei 188,54 milliárd forint nyereséget értek el a befektetéseiken, ami rekordnak számít. Korábban egyetlen évben sem fordult elő, hogy az első félévben ilyen magas lett volna a befektetések teljesítménye.
A szép eredmény alapvetően két tényezőnek köszönhető. Az egyik a részvénypiacok emelkedése volt, a pénztárak a 2616 milliárd forintos vagyonuk több mint 46 százalékát tartják részvényekben vagy befektetési jegyekben. A részvénypiacokon pedig az idén sorra dőltek meg a rekordok Magyarországon és külföldön is. Rekordot döntött a BUX-index, a New York-i, a frankfurti, a londoni és számos ázsiai tőzsde irányadó mutatója is.
A másik nagy nyereséget hozó portfólióelem a magyar állampapír volt, ebben tartják a nyugdíjalapok a vagyonuk csaknem 50 százalékát, az áprilisi kormányváltás után pedig a magyar állampapírpiacon hatalmas rali bontakozott ki, ami 10-12 százalékos hozamot is termelt az intézményi befektőknek.
A taglétszám is stabil, és jönnek a fiatalok
Szintén jó hír a pénztárak számára, hogy a taglétszám hosszú éveken át tartó csökkenése megállt. 2008-ban még 1,4 millió fölött volt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, ez 2024-ban 1,07 millió alatt padlózott, azóta viszont ismét emelkedik. Az idén is több új tagot gyűjtöttek a nyugdíjpénztárak, mint amennyi távozott, így a félév végén már csaknem 1,089 millió taggal rendelkeztek.
Szintén biztató jel, hogy nőtt a fiatal pénztártagok száma. A jegybank 2024 végéig minden évben egyre kevesebb 16-29 év közötti nyugdíjpénztári tagról számolt be. 2016-ban még több mint 51 ezer 30 év alatti pénztártag volt, 2024-ben már alig 41 ezer.
Tavaly viszont valami megváltozott, mert 2025 végére 43,4 ezerre nőtt a 16-29 éves pénztártagok száma, vagyis nagyjából kétezer fiatal lépett be az intézményekbe.
A fiatalok távolmaradása egyébként érthető, hiszen a 25 év alattiak szja-mentességet élveznek, ezzel elveszik számukra az önkéntes nyugdíjpénztárak egyik legfőbb vonzereje, az szja-kedvezmény.
Bár nőtt a pénztáraknál a fiatal tagok száma, az elöregedés továbbra is súlyos probléma, hiszen a tagok több mint 70 százaléka 45 évesnél idősebb, és csaknem az ötödük (majdnem 200 ezer tag) 60 év fölötti. Ha az idősebb tagok tömegesen elkezdenek nyugdíjba vonulni, és megszűnik a tagdíjbefizetésük, az nehéz helyzetbe hozhatja a pénztárakat.
A tagdíjbevétel is emelkedik, és jó esély van arra, hogy rekordot dönt az idén. A tagok saját befizetései 78,6 milliárd forintra nőttek, a munkáltatók ezt több mint 27 milliárd forinttal egészítették ki. Az már most látszik, hogy rekordösszegű adóvisszatérítést is kapnak az öngondoskodók az idén, mivel az első félévben az szja-visszatérítések összege megközelítette a 23,5 milliárd forintot.
Fotó: DepositPhotos
A működés veszteséges maradt
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési szinten viszont továbbra is enyhén veszteségesek. 2026 első felét 62 millió forintos mínuszban zárta a szektor, ami ugyan rosszul fest, de a tavalyi félévi 511 milliós veszteségnek csak a töredéke. A javuló mutatók főleg annak köszönhetők, hogy a kasszák bevételei 22 százalékkal növekedtek, míg a költségek csak 13 százalékkal ugrottak meg.
Az egyik oka ennek az lehetett, hogy 2025-tel ellentétben 2026-ban már nem használhatták fel a tagok adó- és járulékmentesen a pénztári megtakarításaikat lakáscélra, ez nagy mértékben csökkenthette a kasszák adminisztratív terheit is. A fedezeti tartalékot érintő kifizetések normalizálódtak. Az első negyedévben még magasak voltak ugyan, az egyéb célú kifizetés meghaladta a 16 milliárd forintot, aminek az az oka, hogy ebben az időszakban zárultak le a lakáscélú elszámolások. A második negyedévben viszont a kifizetések volumene már a békeidőkben megszokott szinten állt: valamivel több mint 37 milliárd forintot tett ki. Ennek csaknem a 60 százalékát a nyugdíjba vonult tagok vették fel, több mint a negyedét pedig olyan tagok, akik a 10 éves várakozási idő lejártát követően jogosulttá váltak a hozamok adó- és járulékmentes felvételére.
Ursula von der Leyen szerint Oroszország bizalmatlanságot és félelmet igyekszik szítani. 
