Mit szeretek a Balti-tengerben nyáron? A friss, hűvös levegőt, ami megváltás az otthoni hőkupola után. A sirályok vijjogó hangját. Az állandó szelet, a partot ostromló vad hullámok morajlását. A kellemesen enyhe napsütést, a tobzódó felhőket és a szitáló esőt, amik kiszámíthatatlan hirtelenséggel váltják egymást. A homokos tengerpartot és a messzi vizet bámuló embereket. A látóhatár végi hajókat, a tengeri jelzőlámpák és a távoli kikötő esti fényét. A part mentén burjánzó zöldet és a szürkészöld, szüntelenül mozgó, őserejű tengert. Na meg a lazacos bagelt.
Persze nem tudom, hogy mindenhol ilyen-e a Balti-tenger, de én ilyennek láttam Gdanskban, Észak-Lengyelországban.
Nem bonyolult ide eljutni, és nem is különösebben drága.
Retúr repjegyet már pár tízezer forintért találhatunk Budapestről, ha elég rugalmasak vagyunk. Az árak kábé pestiek: egy eszpresszó 800-1000, egy egyfogásos ebéd két főre egy átlagos helyen 15 ezer forint. A szállás pedig, legalább is ezt mutatta pár szúrópróbaszerű foglalás, még olcsóbb is lehet, mint egy felkapottabb balatoni település azonos kategóriájú szállása – persze sok függ attól, melyik hónapra és mennyire előre foglalunk.
Fotó: Privátbankár/Wéber Balázs
Összegezve: a lengyel olcsóság már a múlté, de Gdansk abszolút megfizethető. És cserében mégiscsak egy tengert kapunk, egy nyáron is élhető klímát, ami ma már egyre fontosabb szempont a nyaralás megtervezésekor. 40 fok Krétán vagy fele annyi a Balti-tengeren? Ízlések és pofonok, de nekem nem kérdés.
A Balti-nyár persze tud nagyon kellemes és kellemetlen lenni. Amikor ezeket a sorokat írom, egy július közepi hétfő reggelen, kint 17 fok van, az eget vastag felhőréteg borítja. A parton veszettül fúj a szél, a hétvégén még emberekkel teli part most csaknem kihalt. De még most is vannak néhányan, akik úgy gondolják, hogy ilyenkor a legjobb belerohanni a 17-18 fokos vízbe. Ez itt természetes.
Kipróbáltam én is, működik. Sőt, egy idő után kifejezetten jól esik a fürdés, úszás ebben a vad északi vízben. Az alapszabályokat persze tartsuk be: csak fehér zászlónál menjünk be a tengerbe, és még véletlenül se tévedjünk a sárga bójákon túlra. Ez nem játék, a tenger könyörtelen.
Gdansk és Sopot környékén egymást érik a homokos strandok, nekem speciel Jelitkowo a legkedvesebb. A központból 30-40 perc alatt elérhető busszal vagy villamossal, de a legjobban akkor járunk, ha a parthoz közel foglalunk szobát. A drága nemzetközi láncok kiváló alternatívái a hangulatos balti villákban kialakított hotelek vagy apartmanok. Nem olcsók, de nem is megfizethetetlenek.
A tengerre néző szobák természetesen felárasak, és ez esetben is sok függ a foglalás és az utazás idejétől. Július még oké, augusztus a legdrágább, ősszel zuhan az ár – igaz, akkor a strandolás már felejtős. Aki még olcsóbb megoldást akar, az béreljen apartmant a szomszédos negyed, Pomorska paneljaiban.
A villák mindössze 50-100 méterre vannak a parttól, tehát a lazacos szendvicses reggeli előtt simán lecsoszoghatunk vad hullámokat stírölni vagy vijjogó sirályokat hallgatni. Este pedig bámulhatjuk a naplementét és a tengeri fényeket – kiváló program mindegyik.
Fotó: Privátbankár/Wéber Balázs
A partról való távozás után azért rázzuk ki a homokot a cipőnkből – felesleges óvatoskodni, úgyis belemegy –, éjjelre pedig hagyjuk lábbelinket a küszöb előtt. Itt így szokás.
A helyiek is szívesen időznek a parton: sátrat vernek a homokban, vagy egy pokrócon heverészve hallgatják a szelet és a tengert. Van, akinek még pokróc sem kell. A kedvencem az a páros volt, aki kora este fogott két széket, és sapkában, kabátban kiült a part szélére a tengert bámulni. Közben tombolt a szél, szitált az eső és sötét felhők úsztak az égen. Gdansk, egy átlagos nyári nap.
Fekve én csak néhány percig bírtam, utána már fájt a hátam, meg zúgott a fülem a széltől – az északi romantikának is megvannak a maga határai. Amúgy órákat kóborolhatunk a parton vagy abszolválhatjuk a futóedzésünket, miközben a tenger nyaldossa a lábunkat. Remek móka.
A Balti-tenger nyáron maradandó élmény. Turizmuskonformistáknak és hőségfetisisztáknak nem ajánlott, mindenki másnak igen.
A Világjáró többi cikkét itt olvashatják. Gdansk városáról itt, a közeli Gdyniáról itt írtunk, egy további írásunkat a térségről pedig itt érhetik el.
