A Politico birtokába jutott belső tervezet szerint az Európai Unió a jövőben a szegényebb országoknak nyújtott támogatást konkrét eredményekhez kötné a migráció megfékezésében. A cikk kiemeli, a várható új megközelítés jól tükrözi, hogy az uniós vezetés egyre szigorúbb álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban, különösen azután, hogy a jobboldali pártok jelentős sikereket értek el a tavalyi európai parlamenti választáson. A változás közelebb hozná az EU fejlesztési politikáját az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság gyakorlatához, ahol a külföldi segélyeket gyakran használják eszközként a hazai választói elvárások érvényesítésére.
A tervezet szerint a Bizottság akár a támogatások megvonását is mérlegelheti azokban az esetekben, amikor a partnerországok nem tesznek eleget a migrációs hullám csökkentéséért.
„A Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt és a szükséges nyomásgyakorlást egy rugalmas, ösztönző megközelítéssel fogja kombinálni. Ez – ha indokolt – magában foglalhatja a migrációhoz kapcsolódó források átcsoportosítását is” – áll a dokumentumban, amely a 2028-ban induló új költségvetési ciklus külügyi támogatási stratégiáját vázolja fel.
Fotó: Pixabay
Von der Leyen megadja, amit kértek?
Ezzel Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke enged a jobbközép Európai Néppárt és több uniós tagállam – köztük Olaszország és Dánia – nyomásának. Ezek az országok szeretnék kiterjeszteni az EU Tunéziával 2023-ban kötött megállapodását más afrikai államokra is, hogy így csökkentsék az Európába irányuló migrációt. A paktum értelmében Európa több száz millió eurós támogatást nyújt az országnak határőrizeti kapacitásai megerősítésére, az embercsempészet elleni küzdelemre és a gazdasági helyzet javítására. Cserébe Tunézia vállalta, hogy szigorúbban ellenőrzi a migrációs útvonalakat, és visszafogadja a területéről elindult, de Európában illegálisan tartózkodó személyeket.
Az elképzelések megvalósításához azonban von der Leyennek meg kell nyernie a baloldali szociáldemokraták és a zöldek támogatását is, akik nélkül az Európai Parlamentben nem fogadható el az új költségvetés.
A Politico kiemelte, amennyiben a tervezetet elfogadják, az jelentős szakítás lenne az EU jelenlegi segélyezési gyakorlatával, amely eddig nagyrészt feltételek nélküli támogatásokat biztosított. Von der Leyen jövő szerdán mutatja be a költségvetési javaslatot az EP előtt, így ekkor várható majd érdemi előrelépés az ügyben.
Ukrajna is érintett
A cikk kitért arra is, a Bizottság azt is tervezi, hogy a meglévő segélyprogramokat összevonja egyetlen „Globális Európa Alapba”, amely földrajzi régiók szerint lenne felosztva.
A tervezet szerint hat fő makrorégiót különítenének el: Európa; a Közel-Kelet, Észak-Afrika és az Öböl-menti térség; Szubszaharai Afrika; Ázsia és a Csendes-óceáni térség; Amerika és a Karib-térség; valamint egy globális kategóriát. Mindegyik régió számára külön költségkeretet határoznának meg, de a pontos összegek egyelőre nem ismertek – tette hozzá a portál.
Ukrajna háború utáni újjáépítésének finanszírozása nem fogja csökkenteni a többi régióra szánt forrásokat. A dokumentum szerint ehelyett egy külön, egyelőre nem részletezett pénzügyi alapot hoznának létre, amely 2028 és 2034 között szolgálná az ország gyors helyreállítását, újjáépítését és modernizációját.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
