A Politico birtokába jutott belső tervezet szerint az Európai Unió a jövőben a szegényebb országoknak nyújtott támogatást konkrét eredményekhez kötné a migráció megfékezésében. A cikk kiemeli, a várható új megközelítés jól tükrözi, hogy az uniós vezetés egyre szigorúbb álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban, különösen azután, hogy a jobboldali pártok jelentős sikereket értek el a tavalyi európai parlamenti választáson. A változás közelebb hozná az EU fejlesztési politikáját az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság gyakorlatához, ahol a külföldi segélyeket gyakran használják eszközként a hazai választói elvárások érvényesítésére.
A tervezet szerint a Bizottság akár a támogatások megvonását is mérlegelheti azokban az esetekben, amikor a partnerországok nem tesznek eleget a migrációs hullám csökkentéséért.
„A Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt és a szükséges nyomásgyakorlást egy rugalmas, ösztönző megközelítéssel fogja kombinálni. Ez – ha indokolt – magában foglalhatja a migrációhoz kapcsolódó források átcsoportosítását is” – áll a dokumentumban, amely a 2028-ban induló új költségvetési ciklus külügyi támogatási stratégiáját vázolja fel.
Fotó: Pixabay
Von der Leyen megadja, amit kértek?
Ezzel Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke enged a jobbközép Európai Néppárt és több uniós tagállam – köztük Olaszország és Dánia – nyomásának. Ezek az országok szeretnék kiterjeszteni az EU Tunéziával 2023-ban kötött megállapodását más afrikai államokra is, hogy így csökkentsék az Európába irányuló migrációt. A paktum értelmében Európa több száz millió eurós támogatást nyújt az országnak határőrizeti kapacitásai megerősítésére, az embercsempészet elleni küzdelemre és a gazdasági helyzet javítására. Cserébe Tunézia vállalta, hogy szigorúbban ellenőrzi a migrációs útvonalakat, és visszafogadja a területéről elindult, de Európában illegálisan tartózkodó személyeket.
Az elképzelések megvalósításához azonban von der Leyennek meg kell nyernie a baloldali szociáldemokraták és a zöldek támogatását is, akik nélkül az Európai Parlamentben nem fogadható el az új költségvetés.
A Politico kiemelte, amennyiben a tervezetet elfogadják, az jelentős szakítás lenne az EU jelenlegi segélyezési gyakorlatával, amely eddig nagyrészt feltételek nélküli támogatásokat biztosított. Von der Leyen jövő szerdán mutatja be a költségvetési javaslatot az EP előtt, így ekkor várható majd érdemi előrelépés az ügyben.
Ukrajna is érintett
A cikk kitért arra is, a Bizottság azt is tervezi, hogy a meglévő segélyprogramokat összevonja egyetlen „Globális Európa Alapba”, amely földrajzi régiók szerint lenne felosztva.
A tervezet szerint hat fő makrorégiót különítenének el: Európa; a Közel-Kelet, Észak-Afrika és az Öböl-menti térség; Szubszaharai Afrika; Ázsia és a Csendes-óceáni térség; Amerika és a Karib-térség; valamint egy globális kategóriát. Mindegyik régió számára külön költségkeretet határoznának meg, de a pontos összegek egyelőre nem ismertek – tette hozzá a portál.
Ukrajna háború utáni újjáépítésének finanszírozása nem fogja csökkenteni a többi régióra szánt forrásokat. A dokumentum szerint ehelyett egy külön, egyelőre nem részletezett pénzügyi alapot hoznának létre, amely 2028 és 2034 között szolgálná az ország gyors helyreállítását, újjáépítését és modernizációját.
Húsz évre szóló áramvásárlási megállapodásokat kötött. 
