A képviselők 389 igen, 255 nem szavazattal, három tartózkodás mellett adták meg az Európai Bizottság számára a mentesítést, amely az uniós kiadások nagy részéért felel. Az EP külön szavazásokon valamennyi uniós intézménynek megadta a mentesítést, kivéve a Tanácsot, amelynek esetében az eljárást az együttműködés hiánya miatt elhalasztották.
Az elfogadott állásfoglalásban a képviselők kiemelték, hogy több tagállamban továbbra is tapasztalható a jogállamiság visszaszorulása, rendszerszintű korrupció és az alapvető jogok sérelme, ami közvetlenül befolyásolja az uniós pénzek felhasználását. A parlament ezért arra szólította fel a bizottságot, hogy a megfigyelésen túlmenően alkalmazza teljes körűen a rendelkezésére álló eszközöket, akár az uniós források felfüggesztését is.
Bár a hibaarány – vagyis azon kifizetések aránya, amelyek nem feleltek meg teljes mértékben az uniós szabályoknak – a 2023-as 5,6 százalékról 2024-ben 3,6 százalékra csökkent, a képviselők szerint ez nem feltétlenül jelenti a pénzügyi irányítás javulását. Az alacsonyabb arányt részben a járványügyi kiadások kifutásával és a költségvetés visszafogottabb végrehajtásával magyarázták.
A kohéziós kiadások esetében továbbra is magas, 5,7 százalékos hibaarányt jeleztek. Az EP bírálta a helyreállítási alapok felhasználása átláthatóságának hiányát. A képviselők szerint nincs elegendő és megbízható információ a végső kedvezményezettekről, és a bizottság jelenlegi értelmezése nem felel meg a jogszabályoknak. Felszólították a testületet, hogy tegye közzé a kedvezményezettek és szerződő felek listáját egységes formátumban, ellenkező esetben jogi lépések lehetőségét is kilátásba helyezték. Az úgynevezett mentesítési eljárás az Európai Parlament egyik legfontosabb ellenőrzési eszköze, amelynek célja, hogy elszámoltassa az uniós intézményeket a közpénzek felhasználásával kapcsolatban.
(MTI)
Magyar Péter csütörtök este tette közzé a neveket. 
