Kedden vitáznak és szavaznak az Európai Parlament képviselői az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről Strasbourgban. A tervek szerint a vita délelőtt 9 órától, a szavazás déltől kezdődik. A keddi döntés meghatározhatja, mennyire egységesen fog tudni fellépni a Parlament amellett, hogy több pénzből gazdálkodhassanak az uniós országok a következő időszakban.
Az Európai Unió közös költségvetésének plafonértékeit a Többéves Pénzügyi Keretrendszer (MFF) határozza meg. Minden MFF hét évre szól, a jelenleg érvényben lévő keretrendszer a jövő év végéig tart. A vita a 2028 és 2034 közötti költségvetés szerkezetéről tehát időszerű.
A Parlamenten belül sincs teljes egyetértés arról, mire kellene többet költeni, de a Költségvetési Bizottság április közepén kiadott egy jelentést az MFF-ről.
Ebben a jelentésben leírták, hogy az Európai Bizottság gyakorlatilag befagyasztaná – reálértéken – az uniós költségvetést a 2028-2034-es időszakra, amit elfogadhatatlannak tartanak.
Emellett tételesen felsorolták a mezőgazdaságtól a kutatás-fejlesztésig, hogy melyik területre mennyivel költenének többet, a különbség pedig egy-egy ágazatot nézve is felfoghatatlan összeg.
A gazdáknak óriási a tét
Az Európai Bizottság tavaly júliusban mutatta be a költségvetési javaslatát, ami már akkor is ellenállást váltott ki az Európai Parlament képviselőiből. A Bizottság összesített hétéves terve jelenlegi árfolyamon 1816,9 milliárd euró, a Parlament ezzel szemben 2014,2 milliárd eurót szánna a 2028 és 2034 közötti időszakra. (A részösszegeket az euró 2025-ös értékén adjuk meg, az Európai Parlament is ezzel számol friss jelentésében a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért.)
A parlamenti képviselők többsége szerint az Európai Unió nem lenne képes reagálni a kontinenst egyre nagyobb számban érintő válságokra, a lehetséges inflációs nyomásra, a geopolitikai feszültségekre, az energiabiztonsági kockázatokra és a klímaválságra az Európai Bizottság tervezett keretével.
A legnagyobb különbség a két javaslat között a gazdáknak járó pénzeknél mutatkozik. A jelenlegi költségvetés egyik alappillére a Közös Agrárpolitika (CAP) nevű mezőgazdasági támogatási rendszer, amit a Bizottság keményen visszavágna a következő hétéves időszakban.
A jelenlegi, 386,6 milliárd eurós keretet alig több mint 261 milliárd euróra csökkentenék, ezzel szemben a Parlament 385,1 milliárd eurót tartana optimálisnak. A két elképzelés közötti különbség – 124,1 milliárd euró – akkora összeg, amiből 6670 alkalommal jönne ki a magyar Ötöslottó rekord-főnyereménye.
A Bizottság javaslata a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés együttes kereteként képzeli el a 261 milliárd eurót, a Parlament azonban a CAP-t kizárólag az agrárszektorban osztaná szét. A jelentésük alapján egy külön vidékfejlesztési részt különítenek el további 94,9 milliárd euróval, amely a Bizottság terveiben külön nem szerepel.
Fotó: MTI / Varga György
A leszakadó térségeknek élet-halál kérdés a döntés
A másik nagy eltérés, hogy a Parlament a következő hétéves időszakban is számol az Európai Szociális Alappal (ESZA), a Bizottság azonban ennek költségeit inkább a többi „zsebből” fedezné 2028-tól. A Parlament által tervezett 110,7 milliárd euró még hét évre és 27 tagállamra elosztva is tetemes összeg: ebből elsősorban a hátrányos helyzetűek oktatását, képességfejlesztését és foglalkoztatását pörgetnék fel.
Hasonlóan fontos a felzárkózás szempontjából az Európai Regionális és Fejlesztési Alap (ERFA), amit a Bizottság szintén visszavágna. A 163,7 milliárd eurós tervükkel szemben a Parlament 222 milliárdot javasol az Alapnak a következő hétéves időszakra. A jelentés külön felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztességes lakhatás egyre kevesebb ember számára elérhető és megfizethető Európában.
Az ERFA kulcsfontosságú az olyan hátrányos helyzetű megyék leszakadásának megállításához, mint például Nógrád, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Somogy, amelyek egy főre jutó GDP-je lényegesen elmarad az uniós átlagtól.
Hasonló motiváció késztetheti az MFF-jelentés támogatására a bolgár, illetve román EP-képviselőket is: ezekben az országokban teljes régióknak van égető szükségük uniós forrásokra.
A kutatás-fejlesztésnél közelítenek az álláspontok
A zöld átállást, a védelmi és űripart, valamint az egészségügyet is összefogó Európai Versenyképességi Alap (ECF) esetében már közelebb állnak egymáshoz a Bizottság és a Parlament tervei. Ez annak is köszönhető, hogy a Bizottság több mint kétszeresére növelné a versenyképességre és védelemre fordított összeget. Hét év alatt 207,4 milliárd eurót osztanának szét ebben a szegmensben, míg a Parlament jelentésében 234 milliárdot javasolt.
A kutatás-fejlesztés terén kulcsfontosságú a Horizon Europe program. Ennek a neve onnan lehet ismerős, hogy Magyarországot kizárták belőle a jogállamisági feltételek megsértése miatt, ezért a most leköszönő kormány 2024-ben ennek mintájára hozta létre a HU-Rizont programot.
Az eredeti, uniós program forrásaira olyan intézmények pályázhatnak, amelyek péládul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, a zöld és okosvárosok kialakítását vagy a rákbetegségek kezelését kutatják. A jelenlegi hétéves költségvetésben ennek kerete 93,5 milliárd euró, a következő etapra 154,9 milliárd eurót szánna a Bizottság. A Parlament azonban erre is rálicitált, szerintük 177 milliárd eurót kellene fordítani a K+F területre.
Az MFF-jelentés két vezetője, a román Siegfried Mureșan és a portugál Carla Tavares a szavazást követően, kedden délután fél 3-tól sajtótájékoztatót tart majd. Ha a jelentés megkapja a többség támogatását, akkor a Parlament rövid időn belül a tagállamok állam- és kormányfőivel, vagyis az Európai Tanáccsal is tárgyalóasztalhoz ülhet. A képviselők kimondott célja, hogy még idén – a következő nyolc hónapban – megállapodjanak a teljes költségvetésről.
Feljebb azonban csak azokat a kiemelt ágazatokat soroltuk fel, ahol az uniós testületek elképzelései között több tíz, esetleg százmilliárd eurós nagyságrendű eltérés van. A Parlamentnek és a Bizottságnak azonban több más szektorban, például a szub-szaharai országok vagy Ukrajna támogatása kérdésében is kompromisszumot kell kötnie.
Az uniós költségvetési terv legfontosabb fejleményeiről a helyszínről, Strasbourgból tudósítunk majd kedden.
Búcsúztak a norvégok és a belgák. 
