Szijjártó Péter kedden hosszú hallgatás után megszólalt az amerikai kormány azon követelésével kapcsolatban, hogy Magyarország mihamarabb váljon le az orosz olajról. A válasz egyelőre: nem. Egy másik ügyben viszont úgy tűnik, nagyon is hajlandó lenne követni a magyar kormánypárt, illetve európai pártcsaládja az amerikai iránymutatást.
Miután a Charlie Kirk-merénylet farvizén Donald Trump amerikai elnök még a múlt héten közölte, hogy terrorszervezetté fogja minősíteni az Antifa mozgalmat, a magyar kormány részéről Szijjártó Péter és Orbán Viktor is közölte, az Európai Uniónak is hasonló lépést kellene tennie. (Időközben Trump már lépett is, aláírta az erről szóló elnöki rendeletet, és utasította a hatóságokat, hogy mindent tegyenek meg az Antifa „illegális műveleteinek”, illetve a szervezet finanszírozásának kivizsgálása, megakadályozása és megszüntetése érdekében.)
Szombaton aztán Szijjártó Péter már levélben kérte Kaja Kallastól, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását. Szijjártó Péter az erről szóló közleményében úgy vélekedett, hogy ezek a cselekmények kétségkívül bizonyítják, hogy az Antifa súlyos fenyegetést jelent az Európai Unió polgárainak biztonságára.
„Magyarország meggyőződése, hogy egy ekkora jelentőségű kérdésben elengedhetetlen a lépéseinket összehangolni az Egyesült Államokkal, a terrorizmus elleni világszintű küzdelem vezető szereplőjével” – tette hozzá.
A Politico viszont megszerezte azt a határozati javaslatot is, amelyet a Fidesz európai parlamenti (EP) frakciójához, a Patrióták Európáért frakcióhoz tartozó belga EP-képviselő, Tom Vandendriessche nyújtott be ennek érdekében.
„Az Antifa közvetlen fenyegetést jelent az állampolgárainkra, illetve magára a demokráciára”
– írta Vandendriessche abban a levélben, amelyben EP-képviselőtársai támogatását kérte a javaslathoz.
A javaslat első pontja kijelenti, hogy Charile Kirk „szólásszabadság-aktivistát” egy „baloldali szélsőséges” gyilkolta meg. (Erre vonatkozóan egyébként egyelőre semmilyen bizonyítékot nem tettek közzé az amerikai hatóságok, de ettől függetlenül Trump is tényként beszélt erről.)
Már a második pontban szóba kerül Soros György, akinek „hálózatához állítólagos kapcsolatok fűzik” az „Antifához köthető csoportokat”. A javaslat hivatkozik arra is, hogy a holland és a magyar parlament előtt már „előrehaladott” stádiumban álló indítványok vannak az Antifa terrorszervezetté nyilvánításának érdekében.
Az előírt intézkedések között ott van, hogy nyilvánítsák az Antifát terrorszervezetté, amely „közvetlen veszélyt jelent az európai biztonságra”, és szorgalmazzák a tagállamok hasonló döntését. Egy másik pont arról szól, hogy alaposan vizsgálják ki a az Antifa pénzügyi hátterét, támogatói forrásait és határokon túli koordinációját, köztük a Soros Györgyhöz és a hozzá köthető hálózatokhoz fűződő „állítólagos támogatási kapcsolatokat”.
Végezetül a javaslat arra szólítja fel az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot, az Europolt, valamint a tagállamokat, hogy „prioritásként kezeljék az Antifa hálózatok felszámolását Európa-szerte”.
Vandendriessche október elsején fogja az EP illetékes szervei elé tárni javaslatát, ahol döntenek arról, hogy napirendre veszik-e. Amennyiben igen, a javaslat az EP megfelelő bizottsága elé fog kerülni, ahol dönthetnek az EP elé terjesztésről.
Amennyiben ezeket az akadályokat sikerrel is venné a javaslat, nem valószínű, hogy az EP többségének támogatását meg tudná a Patrióták javaslata szerezni. Jó indikátora lehet a várható döntésnek, hogy a Magyarországon korábban letartóztatott Antifa-aktivista, a később EP-mandátumot és ezzel mentelmi jogot szerző olasz Ilaria Saris mentelmi jogát a hírek szerint nem függesztette fel az EP Jogi Bizottsága (ahogy Magyar Péter és Dobrev Klára esetében is ez a döntés születhetett – hivatalosan ezt csak jövő héten közlik, de a Fidesz politikusai már nyíltan beszéltek a nemleges döntésről.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
